MH/MTI
2024. július 4. csütörtök. 15:15
„Belgium súlyos fenyegetéssel néz szembe és ez a nyár végéig aligha változik” – szögezte le Gert Vercauteren, akit a VRT belga hírcsatorna idézett.
Az országban használt négyfokozatú terrorfenyegetettségi skálán – ahol a négyes „nagyon súlyos” besorolásnak felel meg – a hármas szintet 2023 októberében vezették be, az után, hogy egy, magát az Iszlám Állam terrorszervezet tagjának valló ember meggyilkolt két svéd futballszurkolót Belgiumban.
Vercauteren mindazonáltal leszögezte, hogy a terrorfenyegetettséget vélhetően az októberi terrortámadás nélkül is megemelték volna.
Mint mondta, a fenyegetettség meghatározásánál több tényezőt is figyelembe vesznek, a többi között a bejelentések számát, súlyosságát, valamint a hatóságoknál lévő ügyeket, illetve figyelik az olyan eseményeket is, amelyek kiválthatnak fenyegetéseket.
„Ilyen volt az október 7-én kitört gázai konfliktus” – tette hozzá.
Tavaly október eleje és november vége között az OCAD-hoz 40 olyan bejelentés érkezett, amely valamilyen formában a gázai háborúhoz kapcsolódott, továbbá 40 kisebb, antiszemita hátterű incidensről is érkezett panasz.
A hármas szint a rendőrség és a biztonsági erők általi fokozottabb ellenőrzést jelenti, beleértve a nyár jelentősebb eseményeit is.
Az OCAD éves jelentése szerint tavaly összesen 332 bejelentés érkezett a hatóságokhoz lehetséges terrortámadásokról vagy egyéb szélsőséges cselekményekről; ez a szám 41 százalékkal magasabb a 2022-es adatnál.
Aggodalomra ad okot emellett az is, hogy egyre nehezebb meghatározni, milyen ideológiai megfontolásokból érkezik a fenyegetés – mutatnak rá a jelentésben, kiemelve, hogy az elkövetők motivációi egyre változatosabbak.
„A tettesek nem mindig azonosítják magukat egy-egy terrorszervezettel (…); több esetben pszichológiai tényezők vagy bizonyos szimbolikus események is kiváltó okként szolgálnak” – olvasható a jelentésben.
Az egyértelműen meghatározható ideológiai motivációból született fenyegetések között az iszlamista hátterűek a leggyakoribbak, több mint 40 százalékkal. Hat százalék köthető külföldi ellenzéki csoportokhoz, öt százalék szélsőjobboldali, egy százalék pedig szélsőbaloldali szervezetekhez.
