Értelmetlen közvetlenül a Verhovna Rada felé fordulni bármivel is, mondta arra utalva, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma lejárt, és az ukrán parlamentnek át kellett volna vennie az irányítást, amit viszont nem tett meg.
Az uralkodó elit szerinte Ukrajnában törvénytelenül van hatalmon, de ez a realitás, ebből kell kiindulni.
Hangsúlyozta: Oroszország nem tud tűzszünetet kötni Ukrajnával, mert ahhoz mindkét félnek el kell szánnia magát a háború lezárására és a békekötésre. „Nem engedhető meg, hogy az ellenség kihasználja ezt a tűzszünetet, hogy javítsa helyzetét, felfegyverkezzen, kényszermobilizációval kiegészítse hadseregét, és készen álljon a fegyveres konfliktus folytatására” – fogalmazott, hozzátéve: bármilyen ukrajnai tűzszünet lehetetlen világos és visszafordíthatatlan megállapodások nélkül.
Ugyanakkor Moszkva kész bármikor tárgyalóasztalhoz ülni, ha ott érdemi ügyekről esik szó és a döntésre felhatalmazott személyek vesznek részt rajta. Korábban az SCO ülésén is azt hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva nyitottak a párbeszédre: eleve el akarták kerülni a háborút, de a diplomáciai úton nem sikerült rendezni a viszályt, viszont rögtön letettek az asztalra egy javaslatot, és idén júniusban egy újabbat.
„Rá kell vennünk a szemben álló felet, hogy olyan lépések megtételébe egyezzen bele, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatóak az Orosz Föderáció számára” – mondta.
Világossá tette azt is, hogy nincs lehetőség közvetítőkön keresztül megállapodásokat kötni Ukrajnával kapcsolatban: „Először is azért, mert nem valószínű, hogy egy közvetítő felhatalmazást kapna a végső dokumentumok aláírására.”
Kitért más ügyekre is, például az afgán vezetés hivatalos elismerésére, és az ország SCO-tagságának lehetőségére.
Oroszország, mondta, kapcsolatban áll a tálibokkal, de az esetleges elismerésük és teljes jogú SCO-tagságuk időzítése a helyzet alakulásától függ. „Többször kaptunk olyan jelzéseket, hogy a tálib mozgalom kész együttműködni Oroszországgal különböző frontokon, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben, és ezt üdvözöljük” – hangsúlyozta.
Mint ismert, Moszkva kapcsolatokat tart fenn a tálibokkal, és Putyin erre azt mondta: „Nem látom, miért kellene elfordulnunk tőlük. De hogy mi fog történni és milyen időkeretben – ez attól függ, hogyan alakul a helyzet” – ismételte meg.
Az amerikai választásokról szólva kijelentette: Oroszországnak „nem közömbös”, hogy mi történik az Egyesült Államokban, tekintettel annak világpolitikai szerepére, de az amerikai vezető megválasztása az amerikaiak „belügye”.
„Általánosságban persze láttam [a hivatalban lévő és a korábbi amerikai vezetők, Joe Biden és Donald Trump vitáját] , nos, ettől nem lehet elvonatkoztatni” – utalt diplomatikusan Joe Biden katasztrofális szereplésére. Jelezte továbbá, hogy Oroszország meglehetősen komolyan veszi Donald Trump volt amerikai elnök kijelentéseit arról, hogy kész az ukrajnai konfliktus leállítására: „Nincs kétségem afelől, hogy őszintén mondja, és mi támogatjuk.”
Szóba került a világűr „militarizálása” is. Ennek kapcsán Vlagyimir Putyin azt mondta: a világűr militarizálása elleni SCO-álláspont „jelzés” a világ többi része számára: „A nyilatkozatban – és más dokumentumokban – megállapodtunk abban, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet valamennyi országa ellenzi bármilyen fegyver telepítését a világűrben. Ez végül is egy jelzés a világ többi része számára arról, hogy mit gondolunk a világűr militarizálásáról”.