Kitört az iszlám és Oroszország közötti háború. Pontosabban fogalmazva: némi szünet után újjáéledt az iszlám terrorizmus a Föld legnagyobb országában. Míg a világ az ukrajnai háborúra összpontosít, a minap a különböző etnikumú muszlimok lakta, Oroszországhoz tartozó Dagesztán két legnagyobb városában – a fővárosában, Mahacskalában és Derbentben – egy rendőrőrsre, két ortodox keresztény templomra és egy zsinagógára támadtak szélsőségesek, 21 embert megöltek, köztük egy ortodox papot és 16 rendőrt. Több tucatnyian megsérültek.
A merényletekért közvetlenül senki nem vállalta a felelősséget, de azért az sokatmondó, hogy az Iszlám Állam közép-ázsiai regionális szervezete üdvözölte a vérontást. „Kaukázusi testvéreink tudatták, hogy még mindig erősek. Megmutatták, mire képesek” – áll a közleményben.
Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: miközben folyik az ukrajnai háború, az iszlám szélsőségesek – a konfliktustól részben elszigetelten, ugyanakkor a dolgok logikájából adódóan elkerülhetetlen módon belekeveredve az orosz-ukrán háborúba – akár meg is nyithatják a harcok második frontját.
Erre utal az is, hogy az Iszlám Állam (ISIS) vállalta a felelősséget a márciusi moszkvai Crocus City Hall koncert elleni merényletért, amelyben 145 ember vesztette életét, legalább kétszázan megsebesültek. Amerikai tisztviselők szerint az ISIS beszervezte a támadást végrehajtó négy fegyverest, akiket muszlim hitű tádzsik állampolgárként azonosítottak. Vagyis a merénylők a régióból érkeztek és a brutális támadás után Ukrajna felé menekültek, a határtól csak száz kilométerre tudták az orosz biztonságiak elfogni őket.
Mindez legalább négy dolgot jelent. Az első: az iszlamisták saját önös érdekeiket követve, akarva, vagy akaratlanul, de mindenképpen Ukrajnát támogatják, hiszen jelentős orosz erőket kötnek le, elsősorban a megelőzés szintjén. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a merényletek erős bizonytalanságot okoznak a helyi társadalmakban.
A második következtetés: a zsinagógák elleni támadásokkal a szélsőségesek a tavaly október 7-én kirobbant újabb közel-keleti konfliktust akarják Oroszországba „exportálni”. Ennek már volt is következménye, mert nem sokkal a Hamász Izrael elleni támadása után, a dagesztáni Mahacskala repülőtéren az összegyűlt tömeg megpróbálta megakadályozni, hogy egy Izraelből érkezett járat utasai leszálljanak a gépről.
Vlagyimir Putyin szerint a nyugati különleges szolgálatok ügynökei ösztönözték a mahacskalai antiszemita zavargásokat a közösségi hálózatokon keresztül, részben Ukrajna területéről. Ezt az állítást látszik alátámasztani Berel Lazar, Oroszország főrabbija is, aki arra figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában „a szélsőségesség és a terror vad propagandája” terjed. Megjegyzendő, hogy egyes közösségi oldalakon, sőt bizonyos médiumokban is „rohamosztagosoknak” nevezték a rendbontókat a repülőtér „megrohamozása” miatt. Az orosz elnök tehát úgy látja, hogy Ukrajna és támogatói az iszlamista szélsőségeseket eszközként használják országa társadalmának destabilizálására.
A harmadik tényező: a volt szovjet tagköztársaságokból és Oroszország muszlimok lakta területeiről sok ember ment például Moszkvába munkát keresni. Egyes becslések szerint az orosz fővárosban már legalább hárommillió muszlim „bevándorló” él, zárt, mélyen vallásos iszlám helyi társadalmakat alkotva. Az ott zajló belső folyamatokra a biztonságiak csak nagyon nehezen képesek rálátni.
Vagyis az Oroszországban élő muszlim lakosság nem integrálódott a többségi társadalomba.
És itt nem csak arról van szó, hogy a volt szovjet tagköztársaságokból érkezett személyek előbbre tartják a muszlim törvényeket az állami jogrendnél, hanem arról is, hogy ez a hozzáállás az oroszországi iszlám lakosság nagy részére is vonatkozik.
A negyedik szempont: a keresztény templomok elleni támadások egyértelműen a vallásháború irányába mutatnak. A keresztényellenesség az Iszlám Államnak egyik leglényegesebb iszlamista tézise. Nem elhanyagolható tényező, hogy a terroristák a dagesztáni templomok felgyújtását az ortodox pünkösdi ünnep idején hajtották végre.
A kérdés tehát most úgy vetődik fel, hogy miért tekintik a szélsőséges muszlimok Oroszországot ellenségnek? A Foreign Policy amerikai szakfolyóirat egy tektonikus szakadék méretéhez hasonlítja a muszlim és a keresztény életforma közötti távolságot.
Majd hozzáteszi: Oroszország egyre meghatározóbb szerepet játszik a Közel-Keleten, például Szíriában. Az Aszad-rezsim számára a 2015-ös orosz beavatkozása kulcsfontosságú volt a túléléshez.
Ezen kívül az oroszok a kurd harcosokkal és a nyugati légierővel együtt Szíriában sikeresen küzdöttek és nagyrészt legyőzték az ISIS-t. Oroszország továbbra is támogatja a szíriai elnököt, az ISIS szemszögéből nézve pedig ez azt jelenti, hogy hasonló birodalmi hatalmat képvisel – egy korrupt rezsimet támogat –, mint az Egyesült Államok.
Oroszország mára meghatározó célpont az ISIS számára, mivel a Közel-Keleten olyan rezsimeket támogat, amelyeket az ISIS el akar pusztítani. Az iszlám szélsőségeseknek egyébként is elég sok bajuk van az orosz politikával. Mert itt van még Afganisztán ügye is. Az ISIS nem felejtette el, hogy mi történt Afganisztánban az 1979-es szovjet megszállás után. Becslések szerint 600 ezer és kétmillió között volt az afgán halottak száma, nagyobb részük a betolakodók elleni harcokban esett el.
Fontos lenne tudni, hogy az amerikaiak a 2021-es Afganisztánból való kimenekülésekor mit hagytak maguk után. Hivatalosan semmit. Ez azonban alig hihető. Alapos a gyanú, hogy maguk mögött egy jól kiépített információs hálózatot hagytak, olyan afgánokból álló csoportnak a tagjait, akik előzőleg titokban támogatták az amerikai jelenlétet.
Így Washingtonban elég pontos kép alakulhatott ki az afganisztáni helyzetről, illetve arról is, hogy az ISIS milyen tevékenységet folytat, vagy milyen terrorakcióra készül.
A CNN az idén márciusi, a Moszkva melletti Crocus City Hall elleni brutális tömeggyilkosságról tudósítva megjegyzi, hogy, tavaly november óta „meglehetősen konkrét” hírszerzési értesülések érkeztek Amerikába az ISIS támadásainak előkészületeiről oroszországi célpontok ellen. Washingtoni tisztviselők megerősítették az NBC Newsnak, hogy hónapok óta gyűjtötték a hírszerzési információkat arról, hogy az Iszlám Állam tömeges áldozatokat követelő támadást hajthat végre Oroszországban.
Az afganisztáni „szálat” erősíti, hogy a Moszkva melletti robbantást nem egyszerűen az ISIS követte el, hanem annak afganisztáni szárnya, az Iszlám Állam-Horaszán (ISIS-K vagy IS-K – Khorasan a mai Afganisztánt, Pakisztánt és Közép-Ázsiát lefedő terület történelmi neve.). Az IS-K gyakran toboroz embereket a térségből, mint láttuk, elsősorban merényletek elkövetése céljából. A márciusi moszkvai támadás végrehajtói is így kerültek „horogra”.
Az ISIS-K nem felejtett, az elmúlt két évben mást sem csinált, csak propagandát folytatott Oroszország ellen. Lehet, hogy itt van a „kutya elásva”.
Mert nem történt más, minthogy az ISIS „ráakaszkodott” Ukrajna oroszellenes propagandájának hullámára, felerősítve a kijevi retorikát annak érdekében, hogy az iszlám világot Moszkva ellen hangolja.
Mindezek után nehéz lenne azt mondani, hogy az iszlám szélsőségesek terrortámadásainak semmi köze az ukrajnai háborúhoz.
