MH/ MTI
2024. július 8. hétfő. 19:42
Soltész Miklós felidézte, hogy a buszbaleset emlékművére a Medjugorjéban található Szűzanya-szobor másolatát készítette el az eredetit megalkotó olasz család, ugyanabból a márványból.
Az államtitkár megjegyezte, hogy tavaly szakadó esőben, idén harmadfokú hőségriadó idején zajlott le a megemlékezés. Kiemelte, a buszbaleset áldozatairól és a tragédiát elszenvedő családokról mindig meg fognak emlékezni, „bármilyen is az időjárás vagy a politikai széljárás”.
„Ki kell mondani sajnos, hogy a lengyel–magyar kapcsolatokban legalább másodfokú hőségriadót rendeltek el, de ez nem rajtunk múlik” – fogalmazott Soltész Miklós.
Hozzátette, hogy a kialakult helyzet nem a magyar kormányon, nem a magyar nemzeten, és nem a lengyel nemzet többségén múlik.
„Vannak olyan politikai erők Lengyelországban, akik másokat lenéznek, másoktól nem fogadják el, ha máshogy gondolkoznak” – mondta, rámutatva arra: azzal a politikai erővel nem tudnak mit kezdeni, amelyik – főleg Lengyelországban – leveteti a keresztet, és közterületeken nem engedélyez olyan rendezvényeket, ahol az egyház is jelen van.
„Biztos vagyok benne, hogy a lengyel többségi társadalmon keresztül továbbvisszük azt a közös törekvést, amely ezeréves múlton, történelmen alapul, és amit egy másodfokú politikai hőségriadó sem tud megváltoztatni” – hangoztatta Soltész Miklós.
2002. július 1-jén egy Medjugorjéba tartó, 51 utast szállító lengyel zarándokbusz szenvedett balesetet: a jármű fékezés nélkül hajtott be a Balatonkeresztúr és Balatonszentgyörgy közötti körforgalomba, majd felborult és a tetején állt meg. A balesetben 19 utas, köztük két gyerek vesztette életét, és sokan megsérültek.
Rónayné Stava Ewa lengyel nemzetiségi szószóló a megemlékezésen elmondta, a baleset után sokan segítettek a bajbajutottakon, ő is rengeteg hívást kapott magyaroktól, akik felajánlották a segítségüket, a nyelvtudásukat.
Felidézte: egy kisgyerek hosszú órákra a busz alá szorult, egy tűzoltó, egy orvos és egy rendőr tartotta benne felváltva a lelket, magyarul beszélve hozzá, amíg ki tudták szabadítani.
„Nem a nyelv a fontos, hanem az érzések” – fogalmazott a nemzetiségi szószóló, hangsúlyozva, hogy a nagypolitikánál fontosabbak a mindennapi emberi kapcsolatok.
A lengyel–magyar kapcsolatokra utalva Rónayné Stava Ewa hozzátette: „bár politikailag egy kicsit más utakon járunk, de remélem, hogy ez nem fog sokáig tartani”.
A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el az emlékműnél az államtitkárság, az önkormányzatok, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat képviselői, majd közös imával zárult az esemény.
