Magyar Tibor
2024. július 9. kedd. 17:33
A Barbarossza hadműveletről mindenki hallott már, de a Columba hadművelet már nem annyira közismert. Az elnevezés egy galambnemzettség nevéből ered.
A Columba-hadműveletet Nagy-Britanniában hozták létre az 1940-es évek elején, hogy postagalambokkal küldjenek üzeneteket. Több mint ezer üzenetet szállítottak így a brit és amerikai madártenyésztők által adományozott madarak, amíg egy tenyésztési program be nem indult, hogy kész utánpótlás álljon rendelkezésre.
A madarakat ejtőernyőre erősített kis konténerekben dobták le a megszállt Európába. A madarakat megtaláló helyiek üzeneteket küldtek vissza, amelyekben tájékoztatták őket a németek helyzetéről. Sok galamb több mint négyszáz mérföldet repült, hogy átadja a titkokat.
Egy 1943-as jelentés szerint a galambok többségét Észak-Franciaországban dobták le. 1941-ben hatszázkilencven madarat használtak, amelyek közül nyolcvankettő válaszüzenettel tért vissza. Míg 1943-ban ötezer-nyolcszáztizennégy madárból 366 tért vissza üzenettel.
A program hátránya a galambok esendősége volt. Több madár esett áldozatul az időjárásnak, a nagy ragadozóknak, például a sólymoknak, és a náci szimpatizánsok is többet elfogtak közülük.
A németek teljes mértékben tisztában voltak a galambok szövetségesek általi felhasználásával, és felháborította őket, hogy a szövetségesek ilyen könnyen behatolnak a területükre. Kiáltványokat küldtek ki, amelyek szerint az ismeretlen galambok tartása kémkedésnek minősül, és ha elkapják őket, halálbüntetés jár érte – amely csak arra szolgált, hogy még több galambtartót bátorítson.
Nem csak az üzenet szállításában volt nagy szerepük. 1942 februárjában a Királyi Légierő Beaufort bombázóját, amely egy Norvégia feletti bevetésről tért vissza, német tűz találta el, és az Északi-tengeren hánykolódott. A tenger fagyos volt, az utasok nem tudtak segítséget kérni.
A halálra ítélt repülőgép egyik utasa egy Winkie nevű galamb volt, akit szabadon engedtek. Winkie százhúsz mérföldet repült Broughty Ferrybe, a skóciai Dundee külvárosába, ahol gazdája, George Ross olajjal borítva és teljesen kimerülve talált rá. Ross értesítette az illetékeseket, akik Winkie érkezési idejének kiszámításával, a vízrebocsátás hozzávetőleges időpontjával és a szélirányt figyelembe véve meg tudták határozni a lezuhant repülőgép helyét. Egy mentőhajót bocsátottak vízre, és a férfiakat megmentették.
Winkie megkapta a Dickin Medal kitüntetést, amelyet „a világ bármely hadszínterén a fegyveres erők vagy polgári védelmi egységek kötelességtudatában szolgáló állatok által tanúsított kiemelkedő bátorságért vagy odaadó kötelességtudatért” adományoznak állatoknak. Több mint harminc galamb kapta meg a kitüntetést a II. világháború alatt végzett szolgálatáért.
A Dickin Medal másik kitüntetettje egy G.I. Joe nevű postagalamb volt, aki üzenetet vitt, amely szerint a brit hadsereg felszabadított egy várost, amelyet a szövetségesek bombázni akartak. Az üzenetnek köszönhetően több mint ezer civil és több száz katona megmenekült.
Később többször találtak galambtetemeket, amelyeknél még ott voltak az üzenetek. 1982-ben a surrey-i David Martin éppen egy kéményt restaurált 17. századi házában, amikor galambcsontok hullottak ki belőle. Az egyik lábcsonthoz egy kis kapszula volt rögzítve, benne egy üzenettel. Az üzenet sürgősségére való tekintettel 1944-ben két madarat küldtek ki ugyanezzel az üzenettel, de egyik sem ért célba. Martin otthona Normandia és Bletchley Park között található, ahol a kódfejtők titkos központja működött, ahol Alan Turing feltörte a náci Enigma-kódot. Úgy vélik, hogy a madár Normandiában egy titkos, a D-naphoz kapcsolódó üzenettel indult el a Bletchley Parkban dolgozó kódtörők számára.
Martin átadta az üzenetet a ma már múzeumként működő Bletchley Parknak.
