MH/ MTI
2024. július 10. szerda. 14:13
Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyarok otthon akarják érezni magukat hazájukban, „együtt kell megvédeniük az itt található, csodálatos változatosságot”. A tápiószelei intézmény tevékenységét és jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy az itteni munka valójában már a szuverenitásvédelem területéhez tartozik. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékához hasonlítva azt mondta, az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nemcsak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is.
A mintegy 950 millió forintból megvalósult fejlesztés megteremti az itteni munka folytatásának lehetőségét – jegyezte meg, és hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásaira időben fel kell készülni. „Az unió hagymázos, tarthatatlan időpontokhoz kötött álmodozásai helyett mi inkább így csendben átmentjük a biológiai örökségünket a jövőbe, a jövőnek” – mondta Nagy János.
Czerván György, a térség fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ húsz legnagyobb génbankjának egyike a tápiószelei, és a biológiai sokszínűség megőrzése, átadása az utódoknak alaptörvényben rögzített kötelezettség. Megemlítette azt is, hogy Tápiószele választókerületének egyik legértékesebb települése, az NBGK mellett itt található például a Tápiómente egyik ékköve, a Blaskovich Múzeum.
Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója ismertette, hogy a tápiószelei génbank 65 éve működik, 1959 óta fejleszti gyűjteményeit és őrzi mindazt, amit megörökölt, a tudást és a növényi genetikai erőforrásokat. Több mint 57 ezer génbanki tétel, 130 ezret is meghaladó mintaszámú génbanki anyagát őrzik. A tápiószelei génbank teljes körű génbanki tevékenységet végez, ami megőrzés, gyűjtés, felszaporítás, dokumentálás és közreadás – hangsúlyozta a főigazgató.
Baktay Borbála kiemelte azt is, hogy a génmegőrzés, egy független központi állami génbank működtetése nemzetstratégiai ügy, nemzeti érdek. Az elmúlt bő évtized fejlődését felidézve elmondta, hogy jelentősen fejlődtek a gyűjteményeik, és az újakkal már lefedik a teljes növényi spektrumot, valamennyi növénycsoport génbanki megőrzését végzik. A főigazgató kitért arra is, hogy a génmegőrzésen felül számos olyan vizsgálatot, kutatást tudnak megvalósítani, melyek túlmutatnak a klasszikus génbanki tevékenységen. Ahhoz, hogy ezeket a szakmai tevékenységeket el tudják látni, megfelelő infrastrukturális háttérrel kell rendelkezni – mondta, hozzáfűzve: ennek érdekében számos beruházás valósult meg az elmúlt több mint egy évtizedben. A vezető kiemelte: az új génbanki épület mindezek megkoronázása, az elmúlt 12 év csúcspontja. „Ez az épület a génbank szíve, itt zajlanak azok a munkafolyamatok, amelyek a tényleges génbanki megőrzéshez szükségesek. Az épület irodákat, irattárat, az életképességi laboratóriumot, a magok tárolására történő előkészítéséhez szükséges helyiséget, szociális helyiségeket, két szárítókamrát és két új -20 Celsius-fokos hűtőtárolót foglal magában” – mondta.
