Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban hivatalosan világszerte „felszámoltnak” nyilvánította a himlőt, felmerül egy aggasztó kérdés: lehetséges-e, hogy évezredekkel később az újonnan feltárt múmiák testéből rég elfeledett kórokozók szabadulhatnak ki?
Elindíthatnak-e a múmiák egy világjárványt?
Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem ókori parazitákat tanulmányozó laboratóriumának igazgatója és a régészeti tanszék vezető munkatársa szerint ez rendkívül valószínűtlen.
A legtöbb kórokozó egy-két éven belül elpusztul, ha nincs élő gazdatest, amelyet megfertőzhetne. Tíz évnél tovább egyikük sem marad meg – mondta Mitchell a Live Science-nek.
Példának okáért az olyan vírusok, mint a himlő, csak élő gazdaszervezet sejtjeiben képesek szaporodni. A tuberkulózist és a leprát okozó baktériumoknak is élő gazdatestre van szükségük a túléléshez. A himlő érintéssel terjed, míg a tuberkulózis és a lepra általában az orrból és a szájból származó cseppekkel fertőz, amelyek jellemzően tüsszentéssel vagy köhögéssel kerülnek a külvilágba. A lepra esetében a betegség terjedéséhez hosszabb ideig kell együtt lenni egy beteggel. Ennek oka, hogy a betegséget okozó két baktériumfaj, a Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis csak lassan szaporodik.
A DNS idővel bekövetkező károsodása is csökkenti annak valószínűségét, hogy a múmiákkal történő érintkezés járványt indítana el.
„Az elemzéssel megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kórokozóknak az örökítőanyag-szakaszai meglehetősen rövidek. Nem hosszú DNS-láncokról beszélünk, hanem csupán ötven-száz bázispárból álló töredékekről. Olyan, mintha az örökítőanyagot feldarabolták volna, és ez az egész jelenség a DNS elkerülhetetlen lebomlására vezethető vissza. Ha a kórokozó DNS-e széttöredezik, lehetetlen, hogy ismét fertőzőképessé váljon” – magyarázta a szakember.
Mi a helyzet az élősködőkkel?
Egyes parazita bélférgek, amelyek a széklettel terjednek, tovább élnek, mint más szervezetek, és nem mindegyiknek van szüksége élő gazdatestre a megmaradáshoz. A szakértő szerint azonban ezektől az élőlényektől sem kell tartanunk.
Ezek sokkal szívósabbak lehetnek, és néhány hónapig vagy évig is túlélhetnek, de egyikük sem fog több ezer évig életben maradni – mondta Mitchell, aki szerint a kutatók emellett mindig komoly védőfelszerelésben vizsgálják a múmiákat, amely tovább csökkenti annak valószínűségét, hogy bármilyen kórságot elkapjanak munka közben.
