MH/ MTI
2024. július 11. csütörtök. 22:34
A megemlékezésen Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője emlékeztetett, hogy az ENSZ Közgyűlése május 23-án megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet 2025-től kezdve minden évben július 11-én fognak megtartani. Mint mondta, az erről szóló határozat elítéli a népirtás tagadását, és egyértelműen jelzi a nemzetközi közösség elkötelezettségét az áldozatok emlékének tiszteletben tartása mellett. Hozzátette: társadalmi kötelezettség, hogy elutasítsák a történtek súlyának bármilyen szintű csökkentését is. „Ez mindannyiunk feladata, minél többet kell tennünk. Ahogyan a múlt évben is jeleztem, a határozat támogatása mellett fontos lépéseket kell tenni ennek a célnak az elérése érdekében. A hazai és a nemzetközi bíróságok ítéletei szintén hozzájárulnak ehhez. Módosítottam a bosznia-hercegovinai választási törvényt is, hogy a háborús bűnösök a büntetésük letöltése után ne vállalhassanak közfeladatokat” – húzta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy két fontos feladat áll még a társadalom előtt: továbbra is több mint hétezer eltűntet tartanak nyilván, őket fel kell kutatni, emellett pedig le kell számolni a háborús bűnösök dicsőítésével. Szembe kell nézni a múlttal, és a fenntartható béke és megbékélés elérésén kell dolgozni – szögezte le a nemzetközi főképviselő.
Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke közölte: kiemelt tisztelettel kell bánni azokkal az anyákkal, akik Srebrenicában veszítették él gyermekeiket. „Az ő küzdelmük az igazság és a igazságosság iránt arra emlékeztet bennünket, hogy szükség van egyéni lépésekre. Arra emlékeztet bennünket, hogy még a legsötétebb időkben is erősebb a szeretet, mint a gyűlölet, és erősebb az igazság, mint a hazugság” – hangsúlyozta.
Graciela Gatti Santana a helyszínen emlékeztetett arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék a srebrenicai mészárlás hét felelősét ítélte el, közülük ötöt életfogytig tartó büntetésre. Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) elnöke azt is közölte, hogy a MICT minden erre vonatkozó ügyet lezárt. Graciela Gatti Santana fontosnak nevezte a májusban elfogadott ENSZ-határozatot egyebek mellett azért is, mert az felhívja a tagországok figyelmét arra, milyen fontos, hogy az oktatáson és a kulturális emlékezeten keresztül őrizzék az áldozatok emlékét. Meg kell állítani a gyűlöletet és a gyűlöletkeltést – húzta alá.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.
A csütörtöki megemlékezésen az a több mint ötezer ember is ott volt, akik részt vettek az idei srebrenicai békemenetben. A békemenet hétfőn indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben a tömegmészárlás elől menekültek.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.
Ezúttal tizennégy újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6766-ra nőtt az emlékhelyen eltemetett áldozatok száma. Potocariban, az emlékművön olvasható listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
