MH/ MTI
2024. július 12. péntek. 10:19
Hozzátették, hogy az időarányos szabadság kiadása főként a kisebb vállalkozásoknak jelent gondot, amelyek az alacsonyabb létszám miatt nehezebben képesek megoldani szabadságra küldött dolgozók helyettesítését. Azonban akár a nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak az év utolsó időszakában a „bent ragadt” szabadságok, különösen az olyan területeken (kereskedelem, szállítmányozás), amelyeknek csúcsszezonja éppen erre az időszakra esik.
A Trenkwalder szerint ezért is célszerű az éves szabadságkeret minél nagyobb mértékű felhasználására törekedni ilyenkor, tekintettel arra is, hogy a munkavállalók többsége a nyári szabadságolást preferálja.
Rámutattak, hogy a szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály a munkáltató számára biztosít nagyobb mozgásteret: a munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon. Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a többi szabadnapot is egyeztetett módon, a felek igényeit figyelembe véve adják ki.
Kitértek a szabadságolás rugalmasságát korlátozó szabályra is, amely szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, a munkavállalónak pedig szabadságra vonatkozó igényét szintén legalább tizenöt nappal annak kezdete előtt be kell jelentenie.
Az alapszabadság 7 munkanapján felül – 2024-től új szabályként – a gyermekek után járó pótszabadságokat és a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni, amennyiben azt a dolgozó legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte a munkáltatónak – ismertették.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt) főszabálya szerint a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért: csupán az életkor alapján járó (a kortól függően 1-10 napnyi) pótszabadság vihető át – külön megállapodás alapján – az esedékesség évét követő 12 hónapra.
Amennyiben a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságkeretet, annak kiadását a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. A szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, arra csupán a munkaviszony megszűnése esetén kerülhet sor – olvasható a Trenkwalder közleményében.
