Magyar Tibor
2024. július 13. szombat. 6:28
A szervezet hisztamin felszabadításával reagál az allergénekre, ami allergiás kötőhártya-gyulladáshoz vezet.
A pollenallergián kívül más típusú allergiák is szemviszketéssel járnak, de a szem környéki ekcéma is erősen viszkethet.
Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártya hajszálerei kitágulnak, a szem kivörösödik, az idegvégződések irritációja pedig fokozott könnyezést idéz elő. Súlyosabb esetben kötőhártya-ödéma, papilláris reakció, szemhéjödéma is kialakulhat.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás váladéka kevés, tiszta, vizes. Olyan általános tünetek kísérik, mint a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, garatviszketés.
A szemviszketésnek több oka is lehet. Okozhatja allergia, szárazszem-szindróma, egyes vegyi anyagok vagy por jutott a szembe, kontaktlencse okozta fertőzés, szemhéjszéli gyulladás vagy éppen gyógyszerallergia.
Vannak olyan tünetek, amelyekkel minél hamarabb érdemes orvoshoz fordulni. Ha időben elhúzódó szemviszketést, a szem sűrű, bőséges váladékozását, ébredést követően összeragadt szemhéjakat, megváltozott vagy homályos látást, idegen tárgy érzetét a szemben, ha az érintett személy a fényforrások körül glóriát lát vagy fokozott fényérzékenység, duzzadt szemhéjak vagy ha fájdalomérzetet tapasztal a szemben vagy közvetlenül a szem környékén, akkor kérjen orvosi segítséget.
Az allergia okozta viszketés antihisztamin vagy gyulladáscsökkentő szemcsepp orvos által előírt alkalmazásával kezelhető. A szárazszem-szindróma esetében ún. tartósítószer-mentes műkönny szemcsepp segíthet.
A szárazszem-szindrómában a házilagos kezelés részét képezheti a környezet megfelelően magas páratartalmának biztosítása.
Az allergia okozta szemviszketés gyakran olyan mértékű, hogy a szemcsepp mellett szájon át szedhető antihisztamin gyógyszerre is szükség lehet. Segíthet a gyakori hideg vizes szemkörnyéki tisztítás.
Nagyon fontos, hogy ne dörzsöljük a viszkető szemünket! A dörzsölgetés által nagyobb eséllyel vihetünk át kórokozókat egyik szemünkről a másikra. Okozhatunk a szaruhártya felszínén kisebb hámhiányt. Az erős dörzsölés hajlamosít emellett olyan kórképek kialakulására is, mint például a keratoconus.
Ha a viszketést allergia okozza, fontos az allergén ismerete ahhoz, hogy az érintett személy kerülni tudja az allergénnek kitettséget.
A szemet irritáló körülmények kerülése is segítség lehet a szemviszketés megelőzésében, úgymint a száraz levegő, a szél, a pollenek, a cigarettafüst, a por, a vegyszerek, a képernyő (számítógép-monitor) előtti, hosszú ideig tartó munka, szórakozás, játék de esetenként a tudatos, gyakori pislogásra is törekedni kell.
