Mindez természetesen kihat a vízháztartásra és erősen megterhelheti a szívet, megnőhet a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is.
Akik már kezelt szív-érrendszeri betegek, azoknak érdemes tisztában lenniük a lehetséges gyógyszer mellékhatásokkal, hiszen például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását is, aminek hatására néhányan esetleg csökkentik vagy elhagyják a gyógyszereiket, ami azonban kardiológus ellenőrzése nélkül kockázatot jelenthet. Azonban nem csak a gyógyszerszedőket viselheti meg a kánikula, a még nem diagnosztizált betegségek is erősebb tüneteket okozhatnak ilyenkor. Tehát nem csak a szívbetegeknek érdemes a szokásos kontrollokon kívül is felkeresni a kardiológust, hanem bárkinek, aki nyáron szokatlan tüneteket tapasztal. Ilyen panaszokkal ajánlott orvoshoz fordulni:
- gyors vagy lassú pulzus, erős szívdobogás-érzés;
- szabálytalan szívverés;
- mellkasi panaszok;
- erős kimerültség;
- rosszullét, esetleg ájulás.
Mit tehetnek magukért a szívbetegek?
Folyamatosan pótolják a folyadékot! Különösen az idősebbekre fontos figyelni, akik nem feltétlenül érzik a szomjúságot. Az ideális folyadék a víz, a nagy melegben mind az alkohol, mind a koffein fogyasztását mérsékelni kell.
A szívbetegeknek még komolyabban kell venni a hőségriasztásokat, és a legmelegebb órákban lehetőleg árnyékban, a lakásban ajánlott tartózkodni.
Nagyon fontos a szellős öltözék, a napszemüveg és a kalap viselése – ez nem csak az UV-sugárzás, de a túlmelegedés ellen is véd.
A kánikula, a frontok megterhelő hatása miatt ajánlott többet pihenni a szokásosnál. Egy kis lefekvés, zuhanyzás, hideg borogatás, a láb felpolcolása, a visszafogott fizikai aktivitás segíthet.
