MH/ MTI
2024. július 15. hétfő. 16:33
Frissítve: 2024. július 15. 16:35
A HUN-REN KOKI Dénes Ádám által vezetett Neuroimmunológia kutatócsoportja évekkel ezelőtt a világon elsőként írta le az agy fő immunsejtjeként és a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamatok fő szabályozójaként ismert mikrogliasejtek és az idegsejtek sejttestje közötti közvetlen kommunikációs kapcsolatot. A Nature Communications című tudományos folyóiratban Berki Péter, Cserép Csaba és Környei Zsuzsanna megosztott elsőszerzőségével, kínai, amerikai és német kutatók közreműködésével most megjelent munkájukban pedig azt vizsgálták a magyar kutatók, hogy milyen hatással vannak a mikroglia fenotípusváltozásai az idegi hálózatok működésére – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfői közleményében.
A mikrogliasejtek különleges módon védekeznek a központi idegrendszer sérülései ellen. „Nem úgy működnek, mint ahogyan például az egyik ujjunkat érő komolyabb sérülés esetén reagál az immunrendszer, amikor gyulladás alakul ki, később a seb elhegesedik vagy netalán elgennyesedik. Az agyban ez maradandó funkcióvesztést okozhatna. Túl veszélyes az immunrendszer ahhoz, hogy szabadjára lehessen engedni a központi idegrendszer területén, helyettük a mikrogliasejtek látják el a védekezési szerepkört” – magyarázzák a közleményben.
A KOKI kutatói sokoldalú módszertani megközelítést alkalmazva igazolták, hogy az agyszelet-preparátumokban a mikroglia gyors és erőteljes állapotváltozáson megy keresztül, mely a szeletkészítés – azaz a sérülés során – azonnal megindul. A mikrogliasejtek nyúlványaikat visszahúzzák, miközben a szelet felszíne felé vándorolnak, s ezalatt megváltoznak az idegsejtekkel és a szinapszisokkal kialakított kapcsolataik, és sejtfelszíni receptorkészletük is átalakul. A munka kínai társszerzői által fejlesztett, fluoreszcens ATP-szenzor használatával sikerült kimutatni a szeletvágást követő azonnali ATP-felszabadulást és az azt követő gyors, fokális, „villanásszerű” ATP-események létrejöttét – írták.
A beszámoló szerint meglepő volt, hogy a sérülés hatásait a mikroglia felé közvetítő egyedi ATP-események órákkal a kezdeti „ATP-vihar” lecsengése után is megfigyelhetők.
A kutatók feltárták, hogy a mikroglia sérülésre adott komplex válaszreakcióját részben ez a sérülés által okozott dinamikus ATP-felszabadulás vezérli. A mikrogliasejtek gyors és erőteljes megváltozásáért több alapvetően fontos jelátviteli útvonal is felelős, melyek az összetett mikrogliális reakcióval párhuzamosan befolyásolják az idegsejtek kapcsolatrendszerének átépülését, amely szükséges a komplex idegi hálózatok működésének fenntartásához.
A kutatóknak azt is sikerült igazolniuk, hogy a mikrogliasejtek nem csak az akut sérülést modellező agyszelet preparátumokban, hanem az ép, sérülésmentes agyban is szerepet játszanak az idegsejtek speciális aktivitásmintázatainak kialakításában, amelyek kiemelten fontosak a tanulás és memóriafolyamatok során. A felfedezett mechanizmusok segíthetnek a traumatikus agyi sérülések (stroke, iszkémia) kialakulásának megértésében, de a krónikus neurológiai kórképek (Alzheimer- és Parkinson-kór, demencia, epilepszia) hátterének megértéséhez is közelebb vihetnek – olvasható a HUN-REN közleményében.
