Az álmodás életünkben betöltött, központi szerepe ellenére még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy miért álmodunk, hogyan hozza létre az agy az álmokat, és ami még fontosabb, milyen jelentőséggel bírnak az álmaink az egészségünkre – különösen az agyunk egészségére – nézve.
A The Lancet eClinical Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy álmaink meglepően sok információt árulhatnak el agyunk egészségéről. Pontosabban azt mutatta ki, hogy a gyakori rossz álmok és rémálmok közép- vagy idősebb korúak esetében összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
A tanulmányban három nagy, az egészséggel és az öregedéssel foglalkozó amerikai tanulmány adatait elemezték. Ezekben több mint 600 35 és 64 év közötti, valamint 2600 79 éves és idősebb ember vett részt. A résztvevők mindegyike demenciamentes volt a vizsgálat kezdetén, és a középkorúak csoportját átlagosan kilenc évig, az idősebbekét pedig öt évig követték.
Heti rémálmok
Megállapították, hogy azoknál a középkorú résztvevőknél, akik minden héten rémálmokat éltek át, négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő kognitív hanyatlás (a demencia előjele) a következő évtizedben, míg az idősebb résztvevőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát.
Érdekes módon a rémálmok és a jövőbeli demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél.
Például azoknál az idősebb férfiaknál, akiknek minden héten voltak rémálmaik, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál az idősebb férfiaknál, akik nem jelentettek rossz álmokat.
A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt. Nagyon hasonló mintázatot találtak a középkorúak csoportjában.
Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok a demencia egyik legkorábbi jele lehet, amely több évvel vagy akár évtizeddel megelőzheti a memória- és gondolkodási problémák kialakulását – különösen a férfiak esetében.
Alternatívaként az is elképzelhető, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok akár a demencia egyik oka is lehet.
Tekintettel a tanulmány jellegére, nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik elmélet a helyes.
A jó hír az, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetőek. A rémálmok első vonalbeli orvosi kezelése pedig már bizonyítottan csökkenti az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható, kóros fehérjék felhalmozódását.
A rémálmok kezelése segíthet a kognitív hanyatlás lassításában és a demencia kialakulásának megelőzésében egyes embereknél. Ez egy fontos út lesz, amelyet a jövőbeni kutatások során fel kell tárni.
