A gyakori nehézségek a megfelelő szó megtalálásában az Alzheimer-kór korai szakaszának megfelelő agyi változásokat jelezhetnek – még a nyilvánvaló tünetek megjelenése előtt.
A Torontói Egyetem egy nemrégiben készült tanulmánya szerint azonban a beszéd sebessége, nem pedig a szavak megtalálásának nehézsége pontosabb mutatója az idősebb felnőttek agyi egészségének.
A kutatók 125 egészséges, 18 és 90 év közötti felnőttet kértek meg arra, hogy részletesen írjanak le egy jelenetet. A leírásokról készült felvételeket ezt követően mesterségesintelligencia (AI)-szoftverrel elemezték, hogy olyan jellemzőket nyerjenek ki, mint a beszéd sebessége, a szavak közötti szünetek időtartama és a használt szavak sokfélesége.
A vizsgálat újdonsága a „kép-szó interferencia feladat” alkalmazása volt, egy olyan okos feladat, amelyet úgy terveztek, hogy szétválassza egy tárgy megnevezésének két lépését: a megfelelő szó megtalálását és a száj utasítását arra vonatkozóan, hogyan kell azt hangosan kimondani.
E feladat során a résztvevőknek hétköznapi tárgyak (például egy seprű) képeit mutatták, miközben egy olyan szó hanganyagát játszották le, amely vagy jelentésében rokon (például „felmosó” – amely megnehezíti a kép nevének kitalálását), vagy amely hasonlóan hangzik (például „vőlegény”, angolul groom – amely megkönnyítheti a feladatot).
Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy az idősebb felnőttek természetes beszédsebessége összefüggött azzal, hogy milyen gyorsan tudnak képeket megnevezni. Ez rávilágít arra, hogy a feldolgozás általános lelassulása állhat az életkorral járó, szélesebb körű kognitív és nyelvi változások hátterében, nem pedig a szavakra vonatkozó memória előhívásának konkrét kihívása.
Bár a vizsgálat eredményei érdekesek, a képalapú jelzésekre adott szavak megtalálása nem feltétlenül tükrözi a szókincs összetettségét a kötetlen mindennapi beszélgetésekben.
A verbális folyékonysági feladatokat, amelyekben a résztvevőknek egy adott kategóriából (például állatok vagy gyümölcsök) vagy egy adott betűvel kezdődő szavakból a lehető legtöbbet kell időhatáron belül előállítaniuk, a képi megnevezésekkel együtt lehet használni a „nyelvhegyről a nyelvre” jelenség jobb megragadására.
A nyelvhegyjelenség arra utal, hogy egy szót ideiglenesen nem tudunk előhívni az emlékezetből annak ellenére, hogy részlegesen felidézzük, és úgy érezzük, hogy a szót ismerjük.
Ezeket a feladatokat a mindennapi beszélgetések jobb tesztjének tartják, mint a kép-szó interferencia feladatot, mivel a szavak aktív előhívását és produkálását foglalják magukban a szókincsből, hasonlóan a természetes beszédben lejátszódó folyamatokhoz.
Míg a szóbeli folyékonysági teljesítmény nem csökken jelentősen a normál öregedés során, az e feladatokban nyújtott, gyenge teljesítmény neurodegeneratív betegségekre, például Alzheimer-kórra utalhat.
A verbális folyékonysági teszt a nyelvben, a memóriában és a végrehajtó funkciókban részt vevő különböző agyi régiókat veszi igénybe, és így betekintést nyújthat abba, hogy az agy mely régióit érinti a kognitív hanyatlás.
