Mi a talkum (zsírkő)?
A talkum vagy zsírkő egy lemezes, porrá örölhető szilikátásvány, amely előfordul a természetben, így például az Alpok lejtőin. Alapvetően magnéziumból, szilikonból, hidrogénből és oxigénből áll. Mivel gátolja a csomósodást, különösen gyakran használják por alapú kozmetikumokban, például szemhéjpdúrekben, púderekben, pirosítókban. Sajnos előfordulhat intim higiéniás termékekben is (betétek, tamponok esetében). A hétköznapi hintőpor is talkumból készül.
1883-ban a Johnson&Johnson dobta piacra a babahintőport, miután rájöttek, hogy a porított talkum gátolja a pelenkakiütés kialakulását. A hosszú történetét tekintve az amerikai piacon, nem meglepő, hogy alternatív alkalmazása is akad: felnőtt nők is alkalmazzák a nemi szervükön, mondván, hogy felszívja a szagokat és a nedvességet.
Miért gondolják sokan, hogy a talkum rákkeltő?
Amerikában az egyik legnagyobb megítélt kártérítésben a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Johnson&Johnson hintőpor használata összefüggésben volt a több hölgynél kialakult petefészekrákkal. A hír hajdanán világszerte bejárta a médiát, és azóta sokan megkérdőjelezik a talkum (zsírkő) használatát személyes higiéniai termékekben.
Felmerült, hogy a talkum belélegezve okozhat tüdőrákot, főleg az azt bányászó bányászoknál. A jelenlegi kutatások egyelőre nem egyértelműek, főleg mivel a bányászat során egyéb anyagoknak is kitettek a bányászok, ezért nehéz különválasztani a talkum és az egyéb anyagok hatását. De egyelőre az sem jelenthető ki, hogy a talkum belélegzése biztosan nem okoz semmiféle elváltozást.
A petefészekrák tekintetében hasonlóképpen megosztottak a kutatási eredmények: az biztos, hogy az elvátozás hosszú időn át történő kitettség esetén léphet fel. A probléma ezzel az, hogy elég nehéz megfelelő és hiteles kutatást összeállítani azon alapulva, hogy valakik akár évtizedeken át naponta alkalmazzák-e a talkumot vagy sem. Rengeteg kutatás született a témában, ezek jelenleg megoszlanak abban, hogy a talkumot rákkeltőnek vagy pedig teljesen ártalmatlannak mondják-e ki.
Egy angol jótékonysági szervezet anyagában viszont kiemelik, hogy a talkumhasználat korrelál egy bizonyos hormonszinttel is, amely viszont bizonyítottan összefüggésben van a petefészekrákkal. További kutatás szükséges ahhoz, hogy rájöjjenek, vajon egy közös ok miatt van korreláció, vagy valóban a talkumhasználat okozza a problémát.
A talkum negatív hatásai tekintetében fontos még elmondani, hogy a természetben a talkum gyakran szennyeződik azbeszttel, ezért a hetvenes évek óta a gyártók csak tisztított, azaz azbesztet kimutatható mértékben nem tartalmazó talkumot alkalmaznak kozmetikumokban. Hogy ennek mennyi hatása van például a fent említett ítélet tekintetében, kérdéses, hiszen a panasszal bőven a 2000-es években álltak elő.
A másik fontos tudnivaló, hogy a petefészekrák alapvetően egy nagyon ritka betegség, ezért nehéz kutatni, hiszen hatalmas mintára (rengeteg vizsgált személyre) van szükség ahhoz, hogy elegendő rákos esetet is vizsgálhassanak a kutatás során.
Akkor most veszélyes a talkum vagy sem?
Nos, itt már a szubjektív vélemény következik. Röviden a válasz: egyelőre nem tudjuk. Az átnézett forrásanyagok egy része alapvetően azt mondja, hogy van pár aggályos kutatás, de több kutatás nem talált az összefüggésre utaló jelet, ezért nem kell aggódni, más kutatások pedig alapvetően a bizonytalan álláspontra helyezkednek.
Ami aggasztó kérdés lehet:
- Ha van néhány kutatás, amely összefüggést talált, honnan tudható, hogy tíz-húsz év múlva, modernebb kutatások révén nem bizonyítják-e majd az összefüggést?
- Az azbesztszennyezettség azért elég aggályos, hiszen az azbeszt, mint tudjuk, erősen rákkeltő. Megtisztítják a talkumot, de mi van, ha nagyon parányi részecskék ott maradnak, amelyeket a jelenlegi technológiákkal sem kivonni, sem pedig érzékelni nem tudnak? Ha annyira jól kivonják belőle, miért foglalkozik a talkumazbeszt tartalmával a mai napig az amerikai FDA (a legfőbb élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság az USA-ban)?
- Miért használjam ezt az anyagot, ha egyébként léteznek alternatív megoldások? Szerencsére amennyire tudható, Magyarországon nem divat a nemi szerveken hintőport rendszeresen alkalmazni, de a fentieket elolvasva, alkalmazná-e a kisbabája popsiján/pelusában (simán bejuthat a nemi szervekbe, s vajon ami húsz év alatt fejt ki hatást felnőtt nőknél, hogyan hat a kisbabákra)? Szeretne-e ilyen anyagot tartalmazó betétet, netán tampont használni? Szeretné-e a talkumot naponta a szemébe kenni? (mert a szemhéjpúder igenis bekerül a szembe is kisebb-nagyobb mértékben)?
