Az immuntrombocitopénia vagy immuntrombocitopéniás purpura (röviden ITP) egy vérképzőszervi megbetegedés. Ilyenkor a szervezet úgynevezett trombocitaellenes antitesteket termel, amelyek úgy kapcsolódnak a vérlemezkék felszínéhez, mintha azok „idegen” vagy behatoló baktériumok, vírusok lennének – magyarázza dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológusa.
A vérlemezkék idő előtti pusztulása miatt a vérlemezkék száma a normál tartomány (150 000–300 000/ml) alá csökken. 50 000 alatti vérlemezkeszám esetén pedig jellegzetes, vérzéses tünetek is megjelenhetnek.
„Mivel a vérlemezkék alapvető szerepet játszanak a véralvadásban, ezért a beteg bőrén és nyálkahártyáján minden észrevehető, különösebb ok nélkül számos apró, vöröses-lilás pontszerű (petechia) vagy ennél nagyobb bevérzések, szuffúziók jönnek létre (elsősorban az alsó lábszáron). Az érintettek gyakran tapasztalják sebeik, sérüléseik hosszan tartó vérzését, de gyakoriak lehetnek a súlyos orrvérzések, az ajkak és a fogíny vérzései, valamint a súlyos vérvesztéssel járó, elhúzódó menstruáció is” – mondta a szakember.
Súlyosabb, életet veszélyeztető helyzet akkor áll elő, ha a vérlemezkék szintje 10 000 alá esik, hiszen ez esetben megnő a belső vérzések (koponyán belüli, gyomor-bélrendszeri, vesékben és a hólyagban kialakuló vérzések) kockázata.
A diagnózis felállításában laboratóriumi vizsgálatokra, legtöbbször csontvelő-biopsziára van szükség. Az ITP terápiájában a vérlemezkeszám növelése és a vérzéses szövődmények megelőzése a cél. Tartós vagy krónikus ITP-ben a szteroidok jelentik az első vonalbeli kezelést, nagyon alacsony vérlemezkeszámnál intravénás gamma globulin adható. Néhány éve már rendelkezésre állnak a trombocitaképzést és érést fokozó, célzott gyógyszerek is tablettás, illetve bőr alá adható készítmények formájában.
