A mostani szezonális előrejelzések szerint, amelyhez két meteorológiai modell (ECMWF és CFS) adatait elemeztük, az látható, hogy 2024 várhatóan az elmúlt 150 év legmelegebb éve lehet, 1,5 Celsius-fok felett várható az évi középhőmérséklet emelkedése az 1850-1900 közötti átlaghoz képest.
2025-ben nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés globálisan és Európában is. Várhatóan 2024 év végétől La Niña fog kiépülni a Csendes-óceánon, mely, ha elég intenzív lesz, akkor már jövőre befolyásolhatja némileg Európa időjárását.
A La Niña az El Niño ellentéte. Ekkor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső részének kelet-egyenlítői részén 2-7 °C-kal lesz alacsonyabb a normálisnál. A jelenség akkor kezdődik, amikor a passzát szél meleg felszíni/felszínközeli vizet fúj Dél-Amerikától Indonézia felé. Ahogy ez a meleg víz nyugat felé halad, a mélytengerből áramló hideg víz a felszínre emelkedik (hideg, termoklin zóna felemelkedése) Dél-Amerika közelében. Ennyi hő mozgása a Föld egynegyedén, jelentős hatással lehet az egész bolygó időjárására. A La Niña általában néhány hónapig marad fenn, de előfordulnak olyan időszakok, amikor évekig is, mint most 2020-tól 2023 elejéig.
Önmagában a La Niña nem okozhat szélsőséges időjárási mintázatokat Európában. Azonban a klímaváltozás, a La Niña és a jet streamek gyengülése együttesének köszönhetően az átlagnál jóval melegebb és szárazabb lehet 2025 nyara is. Különösen a csapadékhiány okozhat problémákat, mivel ilyenkor nem megfelelő a párolgás a Csendes-óceánon és a nedvességben amúgy is deficites északi mérsékelt éghajlati öv nem jut kellő mennyiségű vízgőzhöz. Ez ráadásul tovább növelheti az üvegházhatást a telítetlen vízgőz melegítő hatása miatt.
A légkörben felgyülemlett, de nem elégséges telítetlen vízgőz, mint erős üvegházhatású gáz visszacsatolást indíthat be és tovább fokozza a hőséget és a csapadékhiányt. Természetesen ehhez nem elég csak a La Niña, más makro-cirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség van, pl. a jet streamek tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére is. A nyarak extrém La Niña esetén Európa nagyrészén az átlagnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban, azonban a téli félévek továbbra is csapadékosak.
Megjegyzés: a mostani hőhullámot nem a leépülő El Niño okozza Európában, hanem blokkoló anticiklon(ok) és emiatt északabbra húzódtak a ciklonpályák.
Most az látható a szezonális modell futásokon – ilyen időtávban magas bizonytalanság mellett –, hogy idén biztosan és jövőre nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés. Nem látunk semmilyen természetes és antropogén csillapító mechanizmust jelenleg. A Kárpát-medence éghajlatára amúgy is jellemzőek a periodikusan váltakozó nedves és szárazidőszakok, azonban az elmúlt 3-4 évtizedben sokkal extrémebb módon jelentkeznek, mind a nedves, mind a szárazabb periódusok.
A közeljövőben (egy-két évtized) az extrémitásokkal szemben csak az adaptáció, hosszútávon pedig az adaptáció és a mitigáció jelenthet megfelelő választ. Ennek oka, hogy a légkörben már most jelen lévő üvegházhatású gázok még akkor is évtizedekig melegítenék a bolygó éghajlatát, ha már ma megszűnne minden emberi eredetű ÜHG-kibocsátás. Így tehát a jelenlegi erőteljesen melegedő éghajlathoz rövid- és középtávon mindenképp alkalmazkodunk kell, a folyamat hosszútávú visszafordításáért (mitigáció) azonban szintén már most el kell kezdenünk tenni.
Természtesen idén és jövőre is lesznek az átlagnál hűvösebb és hidegebb hetek, akár hónapok!
