Új és régi, szír és csecsen bevándorlók küzdenek a parkokért, a nőkért és a férfibecsületért – számolt be most a HVG, jelezve, az elmúlt napokban a fiatal migránsok többször összecsaptak Bécs különböző kerületeiben (Brigittenau, Meidling, Favoriten); jellemzően pályaudvarok, metróállomások közelében, hogy a kiérkező rendőrségi egységek elől mihamarabb el tudjanak menekülni. Tehát nem a huligánok estek egymásnak botokkal, késekkel, machetével, lőfegyverekkel, hanem a szírek (és afgán szövetségeseik), illetőleg a csecsenek, akiknek alkalomadtán be-besegítenek a magukat már bécsi törököknek nevező török tinédzserek.
A HVG cikke szerint az osztrák rendőrség mindent bevet, hogy pacifikálja a városrészeket:
terepjáróval, helikopterrel, terrorelhárító élcsapataikkal (a Wegával, a Cobrával) vonulnak fel; igazoltatnak, oszlatnak, adatokat gyűjtenek, ám eddig nem sok eredménnyel.
A fiatalabb szírek (újak), valamint a „régi motorosnak számító”, harminchoz közelítő csecsenek közötti ellentétek egyik oka, hogy az előbbiek megvetik a csecseneket és a törököket, s mivel nagy többségük törökországi menekülttáborokban nőtt föl, szülők nélkül érkeztek Ausztriába. Nincs fölöttük ellenőrzés, barátnők híján üldözik a lányokat és asszonyokat, ezt pedig a becsületükre büszke csecsen férfiak nem tűrik. Azonban a csecsenek sem válogatnak, akit arabnak hisznek, azonnal ellenségnek titulálják.
Egyébként épp a minap számolt be arról a Mandiner – az osztrák statisztikai hivatal közlése alapján (amelyben a bevándorlók beilleszkedéséről esik szó) –, hogy Bécs lakosságának 40 százaléka nem Ausztriában született, országosan ez az arány 27,2 százalék.
Ausztriában migrációs hátterű a kilencmilliós lakosságból 2,45 millió ember, közülük 1,8 millióan az első generációhoz tartoznak.
Ami a munkaerőpiaci beilleszkedést illeti, a 15–64 éves szírek, afgánok, irakiak 44-48 százalékának van állása Bécsben, azért ilyen kevésnek, mert a nőknek csak az egyharmada dolgozik. A fővárosban szociális segélyt a szírek 74 százaléka kap, de az afgánoknak is több mint 50 százaléka.
Továbbá: az adatokból az is kirajzolódik, hogy a bécsi általános iskolások 70 százaléka nem beszél németül; az első osztályosok harmada nem tudja követni a tanórákat, mert nem értik, miről van szó.
