Zelenszkij azt javasolta, hogy Moszkva küldjön küldöttséget a következő békecsúcsra, amelyet reményei szerint novemberben tartanak.
Bár az orosz csapatok kelet-ukrajnai előrenyomulása jelentősen lelassult, mióta májusban amerikai fegyverek érkeztek az országba, teljesen nem állt meg. Oroszország még mindig területeket nyer, bár sokkal lassabb ütemben. Ugyanakkor kérdéses, hogy Ukrajna néhány legközelebbi és legfontosabb szövetségese – nevezetesen az Egyesült Államok és Németország – hajlandó-e továbbra is forrásokat áramoltatni a konfliktusba Kijev támogatására.
Hétfőn újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna nem kap elég nyugati segítséget a háború megnyeréséhez, rámutatva, hogy annak kimenetele messze Ukrajna határain túl fog eldőlni.
„Nem minden tőlünk függ. Tudjuk, mi lenne a háború igazságos befejezése, de ez nem csak rajtunk múlik. Nemcsak a mi népünktől és a mi akaratunktól függ, hanem a pénzügyektől, a fegyverektől, a politikai támogatástól, az EU, a NATO és a világ egységétől is” – mondta az elnök.
John Herbst volt ukrajnai amerikai nagykövet szerint hihető, hogy Zelenszkij hangnemváltása reakció volt az Egyesült Államokban kibontakozó eseményekre, ahol Donald Trump volt elnök hétfőn az Ukrajnának küldött támogatás elkötelezett bírálóját, JD Vance-t jelentette be alelnök-jelöltjének. A CNN-nek az Aspeni Biztonsági Fórumról nyilatkozva Herbst úgy vélte, előfordulhat, hogy Zelenszkij azzal próbál a lehetséges jövőbeli Trump-kormányzat felé fordulni, hogy hangsúlyozta, hajlandó lenne tárgyalni.
