Öt éve, 2019 július 1. óta segíti a babaváró támogatás azokat a fiatal házaspárokat, akik gyermeket szeretnének. A babavárót eddig csaknem félmillió leendő szülő vette igénybe országszerte: a program indulása óta 246 ezer család igényelte a támogatást, akiknek eddig összesen 211 ezer gyermeke született. A babaváró kölcsönnel 2400 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak eddig a családok. A babaváró kölcsön az egész országban népszerű, a települések méretétől, elhelyezkedésétől és az ott élők jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenhol nagy iránta az érdeklődés. További segítséget jelent, hogy a kormány 2026. július 1-jéig haladékot adott azoknak a házaspároknak, akik a támogatást a bevezetését követő két évben vették fel, de még nem érkezett meg a várva várt gyermek – írta a KINCS sajtóközleményében.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Magyar Államkincstár részletes anonim adatai alapján készült összesítése alapján a babaváró támogatást legnagyobb arányban a vidéki kisvárosokban (33 százalék) és a falvakban (31 százalék) élő családok kapták meg, a szerződések ötödét a megyei jogú városokban, hatodát pedig a fővárosban kötötték. A babavárót legtöbben a közép-magyarországi településeken kívül három észak-keleti vármegyében igényelték (Hajdú-Bihar, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg). A babaváró támogatás igénybevételi arányai mind a települések típusa, mind a települések mérete és a vármegyei eloszlás alapján is pontosan megfelelnek a lakosságszám szerinti arányoknak, azaz a babaváró igénybevétele arányosan lefedi Magyarország egész területét.
Ugyanez vonatkozik a településeken élők adózási képessége alapján történő vizsgálatra is. Az összes babavárót igénylő család harmada (34,7 százalék) az alsó két jövedelmi ötödhöz tartozó településen vette fel a támogatást, a legtöbb család (36,5 százalék) a középső ötödhöz tartozó településeken, míg valamivel kevesebben (28,8 százalék) a felső két ötödhöz tartozók voltak. A babaváró igénybevételének megoszlása megegyezik a településeken élők jövedelmi helyzete szerinti megoszlással, azaz a legszegényebb és a leggazdagabb településeken is ugyanolyan nagy népszerűségnek örvend a támogatás, ráadásul éppen a középosztály körében, azaz a középső ötödben a leggyakoribb.
A babaváró támogatás mérhető változást hozott Magyarország népesedési folyamataiban. A 2019 utáni években, a koronavírus-járvány ellenére is mind a házasságkötési, mind a gyermekvállalási kedv megugrott, az esküvők és a születések száma is emelkedett egészen 2022 nyaráig, amikortól a koronavírus gazdasági utóhatásai, a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági és energiaválság, valamint a megugró infláció hatására sokan halasztani kényszerültek a gyermekvállalási terveiket. Emiatt hosszabbította meg két évvel a kormány a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt, ami fontos könnyítést jelent több ezer olyan család számára, akiknél még nem született meg a várva várt gyermek.
A babaváró 2019. júliusi bevezetése óta eltelt öt évben (2024. májusig) a házasságkötések számához viszonyítva 78,5 százalékban vettek igénybe babavárót, azaz feltételezhetjük, hogy a házasságot kötő párok nagy többsége élt a babaváró nyújtotta lehetőséggel. A Magyar Államkincstár által biztosított hivatalos adatok szerint Magyarország teljes területét lefedte a babaváró igénybevétele, az első öt évben csaknem félmillióan vették fel a támogatást, ami azt jelzi, hogy a babaváró széles körben eljutott a gyermeket tervező házaspárokhoz.
