A mindig kedves, mindig vidám Solti Antal életét teljes egészében a vívás határozta meg. A Budapesti Honvédban kezdett edzősködni, majd az MTK-ba már ismert és sikeres szakemberként került, és a kék-fehéreknél az ország egyik legerősebb tőr szakosztályát építette fel az esztendők során. Ekkor már a válogatott mellett is dolgozott. Mindenkit ismert a vívóvilágban, és őt ugyancsak mindenki ismerte, mi több elismerte.
Azokban az esztendőkben került a kezei közé, bizonyos Mohamed Aida, aki világbajnoki ezüstérmével és olimpiai negyeddöntőivel a magyar tőrvívás utóbbi negyven évének legeredményesebbje lett.
Tán olyan kapcsolat az egész magyar vívósportban, megkockáztatjuk, a magyar sportban nem volt, mint az övék. Negyven évig működött köztük az edző-tanítvány párosítás, függetlenül attól, hogy Aida melyik klubban vívott, illetve hogy a mester melyik szakosztályban dolgozott – írja a Magyar Vívó Szövetség a honlapján. Solti Antal azt még megérte, hogy Aida júniusban, 48 esztendősen a női tőrcsapat tagjaként Bázelban Európa-bajnoki bronzérmet nyerjen. A héten kezdődő párizsi játékokat már nem várta meg, tán azért, mert azon a korábban hét olimpián részt vevő tanítványa nem indul…
Hogy Aida éltette-e a Mestert, vagy fordítva, azt lehetetlen megmondani. Ám, hogy egészen kivételes párost alkottak, az bizonyos.
Solti élete utolsó éveit már a Ferencvárosnál töltötte. Itt már fogyott a kezdeti lendület, az unokák és a kert legalább olyan fontos volt számára, mint a vívás – ilyesmi korábban elképzelhetetlen lett volna. Ám abban, hogy vívószakosztályt alapított a legnépszerűbb magyar klub, elévülhetetlen érdemei voltak Solti Antalnak.
A mester a nyári kánikulában, Majoson, a kertjében lett rosszul. Azt mondják, a hőség lehetett a baj egyik okozója. A szakma szerint meg inkább az, hogy már legalább egy hónapja nem volt vívóteremben. Régebben ez sosem fordulhatott elő, Solti élete a vívás nélkül egész egyszerűen elképzelhetetlen volt.
Solti Antal halálával pótolhatatlan űrt hagyott maga után a magyar tőrvívásban, a honi vívásban. A mestert a Magyar Vívó Szövetség és a Ferencváros saját halottjának tekinti.
