Érdemesebb lakást venni, mint bérelni

MH/ MTI
2024. július 23. kedd. 12:33

Az MTI-nek küldött keddi elemzés szerint 2022-ig a garzonok esetében a lakáshitellel vásárolt lakások havi törlesztőrészlete rendszerint alacsonyabb volt, mint a havi bérleti díj, de azóta sokat változott a kép. Budapesten a VIII. kerületben egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete még mindig alacsonyabb az átlagos bérleti díjnál. Ugyanakkor az egyetemisták körében népszerű kerületekben a garzonlakások törlesztőrészlete már magasabb, mint a havi bérleti díj. A XI. és XIII. kerületben például az albérletárak 32 és 16 százalékkal alacsonyabbak az átlagos havi törlesztőrészletnél.

Az ingatlan.com adatai szerint a legnagyobb garzonkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik Budán a III. és a XI. kerület, előbbiben 180 ezer, utóbbiban 190 ezer forint a garzonok átlagos bérleti díja, az eladási áruk pedig átlagosan 40 és 47 millió forint. A money.hu adatai szerint egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos fix kamatozású lakáshitelnél 238 ezer és 280 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet számolni. Azaz a bérleti díj a törlesztés 76 és 78 százalékát adná. A szintén jelentős garzonkínálatot felvonultató pesti kerületek közül a VI.-ban, a VII.-ben, a IX.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 165 ezer és 200 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kínálják a kiadó garzonokat. Az eladási ár pedig 32,4-42,7 millió forint. A szóban forgó kerületekben a bérleti díj a példában szereplő lakáshitel törlesztőjének 75-84 százalékát fedezné – írták.

A nagy egyetemvárosok közül Debrecenben 150 ezer forintos átlagár jellemzi a garzonokat. Míg Győrben 135 ezer, Székesfehérváron 130 ezer, Szegeden és Pécsen 120-120 ezer, Veszprémben 110 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni. Kecskeméten 100 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forint ugyanez. Az érintett városokban a garzonlakások átlagára 19,9-47,2 millió forint. Így a bérleti díj a törlesztőrészlet 63-95 százalékát adja. A legjobb mutató Miskolcot jellemzi, ahol az átlagos bérleti díj súrolja a havi törlesztőrészlet összegét.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy egy-egy konkrét esetben lehetnek olyan tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt. A money.hu adatai szerint a bankok lakáshitel-ajánlatai között például ötmillió forintos különbség is lehet egy húsz évre felvett húszmilliós hitel visszafizetendő összegében. A szakember jótanácsként fogalmazta meg a döntés előtt állóknak, hogy a megoldandó helyzet időtartamát is érdemes mérlegelni.

Hozzátette: ha csak két-három éves képzési időre kell megoldani a fiatalok lakhatását, akkor lehet, hogy a bérlés a kifizetődőbb. Ha viszont a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbe adják, akkor öt-tíz éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés. Egy harmincmillió forintba kerülő ingatlan ugyanis 8-8,5 millió forinttal is többet érhet öt év múlva, a jelenlegi ötszázalékos éves drágulási ütemet feltételezve – közölte az ingatlan.com szakértője.

Elolvasom a cikket