MH
2024. július 23. kedd. 5:02
Az érzékszerveink kapcsolatban állnak egymással, így ha az egyiket leterheljük, a többi sem fog tökéletesen működni. Sokan vannak például, akik tolatás közben lehalkítják vagy kikapcsolják a rádiót az autóban, hogy jobban tudjanak koncentrálni, hogy pontosabban vezessenek. Viccesnek tűnhet, de ennek is tudományos okai vannak. A hangok és hanghatások ugyanis befolyásolják a viselkedésünket, kihatással vannak a figyelmünkre, az egyéb érzékszerveinkre.
Kutatók egy csoportja az elmúlt évtizedekben a hang hatását tanulmányozta, mégpedig abban a tekintetben, hogy milyen kapcsolat áll fenn a zene típusa, hangereje és tempója, valamint az étel- és italfogyasztás között. Dr. Charles Spence, az Oxfordi Egyetem egyik vezető tudósa, a gasztrofizika úttörője úgy véli, hogy bizonyos értelemben a zenékkel tudat alatt manipulálnak minket.
A hangos zene hatására többet iszunk
Különböző tanulmányokban is megállapították, hogy az emberek általában rövidebb idő alatt többet isznak hangos környezetben, mint kevésbé zajos helyeken. Az éttermekben, bárokban, kocsmákban játszott zene típusa, hangereje és üteme arra ösztönözheti a vendégeket, hogy többet fogyasszanak, így egy „jól” megválasztott lejátszási lista akár ki is hathat a vendéglátóhely aznapi forgalmára. Az emberek a hangos zene hatására sokkal többet esznek és isznak, mint amennyire valójában szükségük lenne, és ezt patkányokkal végzett kísérletek is alátámasztották.
Miért iszunk többet, ha hangos a zene?
A hangos zene vagy zaj, főleg ha tartósan fennáll, akkor befolyással lehet a döntéshozatal minőségére. Egy zajos környezetben az emberek kevésbé megfontoltak, hamarabb döntenek, és sokszor az egészségtelenebb alternatívát választják – magyarázza dr. Anna Brytek-Matera, a lengyelországi Wroclawi Egyetem orvosi és egészségtudományi professzora.
„A hangosabb zene elvonhatja az emberek figyelmét arról, mennyire is érzik jól magukat, és nagyobb fogyasztásra késztetheti a vendégeket. A túlevés és túlivás ugyanis az egyik módja annak, hogy megbirkózzunk azzal a kínos helyzettel, hogy a hangos zene miatt nem halljuk egymás hangját, és nem tudunk rendesen beszélgetni” – idézi dr. Qian Janice Wang, a Koppenhágai Egyetem fogyasztói pszichológiai docensének szavait a Huffington Post.
Az ízlelésre is hatással lehet a zene
Az emberek a hang magasságának függvényében másképp érezhetik az ízeket. Egy kísérlet során a résztvevőkkel étcsokoládét kóstoltattak, és az eredmény meglepő volt. Az emberek ugyanis ugyanazt a csokit magas hang hatására édesebbnek, mélyebb hang hatására keserűbbnek érezték. Egyéb kutatások során kiderült, hogy a zene típusa fokozhatja a bor élvezetét, sőt a természethangok hatására nagyobb eséllyel választunk egészséges ételeket.
A hangokkal, zenékkel való játékot, mondjuk úgy, ízmanipulációt egyes éttermek kimondottan alkalmaznak is, de nem azért, hogy nagyobb fogyasztásra ösztönözzék a vendégeket. A céljuk, hogy a megválasztott háttérzenével vagy éppen annak hiányában a vendégek a legtökéletesebb ízélménnyel gazdagodva térjenek haza.
