„Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nem szenved Alzheimer-kórban vagy demenciában, és tudja, hogyan kell végezni a munkáját” – állította az újságíróknak Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára még július elején, a Donald Trumppal folytatott emlékezetes vita után. Pár hét elteltével az elnök mégis bejelentette visszalépését. Vajon a váratlan cselekedet a vélhetően romló mentális egészségi állapot elfogadását jelenti? Mit tudunk ez utóbbiról általánosan?
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, az idő múlásával egyre inkább rosszabbodó betegség. A gondolkodás beszűkülésével, magatartás-változással és gyors biológiai leépüléssel jár. Nem feltétlen memóriaproblémák az első hírnökei – írják a Bostoni Egyetem Chobanian Avedisian School of Medicine kutatói friss tanulmányukban. Bár mindannyian tapasztalunk ingadozásokat érzéseinkben és mentális teljesítményünkben, az észlelt bizonytalanságok gyakorisága és súlyossága egyáltalán nem mindegy. Időnként otthon hagyni a kulcsainkat vagy elfelejteni egy barátunk születésnapját sokkal kevésbé aggasztó, mint az aktuális gondolatmenet rendszeres megszakadása, amely egy kialakuló kognitív károsodás első jele lehet.
„Az Alzheimer-kórban szenvedő személyek mentális egészségi tünetei komoly aggodalomra adnak okot, mivel jelentős hatással lehetnek a beteg saját és családja életminőségére. Fontos, hogy ezek a tünetek már a gondolkodási és memóriaproblémák kezdete előtt megjelenhetnek, és jobban meg kell értenünk, mi okozza ezeket a korábbi jeleket, hogy jobban kezelhessük őket” – mondta Michael Alosco neurológus szakember.
A kutatók az USA Nemzeti Alzheimer-koordinációs Központjának adatait nézték át, és 781 beteget vizsgáltak. Cerebrospinális folyadékuk (liquor) mintáit elemezték az Alzheimer-kór jelei (Aβ1-42, p-tau181) szempontjából, valamint memóriateszteket végeztettek velük. Ezután gondviselőjük vagy családtagjuk értékelte az általuk tapasztalt mentális tüneteket, végül statisztikai elemzést végeztek.
A kutatók azt találták, hogy az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék magasabb szintje – amint azt a liquorelemzések is mutatják – különböző mentális egészségügyi tüneteket (emlékezési és hangulatzavar, apátia, szorongás, depresszió, szexuális diszfunkció, alvásproblémák, személyiségváltozás) jelezhet előre. Feltevésük szerint a mentális egészségi tüneteket nem magyarázzák teljes mértékben a memóriazavarokra adott válaszok, hanem az Alzheimer-kórral kapcsolatos mögöttes agyi változások közvetlen következményei lehetnek. Továbbá a kifejezettebb mentális egészségi tünetek és a memóriazavarok nagyobb nehézségeket okoztak a napi funkciókban.
„Amikor az érintettek az Alzheimer okozta demencia korábbi szakaszaiban vannak, a mentális egészségi tünetek számos más hétköznapi tényezőből származhatnak, de amikor a betegség előrehaladottabb, maga az Alzheimer-kór a legvalószínűbb ok” – magyarázza Brandon Frank, az egyetem neurológus adjunktusa. „Emiatt fontos a holisztikus megközelítés. Az olyan kezelések, mint a kognitív rehabilitáció, segíthetnek szeretteinknek a memóriazavaraik leküzdésében, de abban is, hogy jobban érezzék magukat.”
Mind a közvetlen családtagok, mind pedig a tágabb környezet számára megterhelő, ha szerettüknél jelentkeznek a demencia kezdeti jelei. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kognitív zavarok kezelése sokszor komolyabb problémákat vetíthet elő, mintha csupán a fizikai tünetekkel kapcsolatban kellene támaszt nyújtani. Az Alzheimer–kór visszafordíthatatlan.
