A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német Einhell új beruházásának bejelentésén elmondta, hogy a barkácsgépgyártás egyik piacvezetőjének számító vállalat a magyarországi kereskedelmi tevékenységét gyártással is kiegészíti, ezért üzemet hoz létre Sormáson, ahol szerszámgépeknél használt akkumulátorokat és töltőket fognak összeszerelni.
Tájékoztatása szerint a nemzetközi versenyben elnyert beruházás értéke mintegy kétmilliárd forint, az állam ehhez 400 millió forintos támogatást nyújt, így hozzájárulva nyolcvan új munkahely létrejöttéhez az első ütemben.
Beszédében kiemelte, hogy a cég beszállítói láncának egy jelentős részét a kínai partnerek adják, akiket a kormány szintén megpróbál majd hazánkba csábítani, hiszen a magyar gazdaság egyik fő erejét éppen a német-kínai vállalati együttműködés adja, amelynek kiterjesztése a barkácságazatra a diverzifikáció újabb fontos lépése lehet.
Kitért az utóbbi évek nehézségeire is, amelyek különösen súlyos kihívás elé állítják az olyan országokat, mint Magyarország, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik.
Leszögezte, hogy hazánk ennek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását és a tőkevonzó képességét, s minden krízisből megerősödve került ki. Mindennek oka pedig szavai szerint az, hogy évről évre sikerült megdönteni a beruházási rekordokat.
Aláhúzta, hogy a közvetlen tőkebefektetéseket rangsoroló Site Selection Magazine friss értékelésében Magyarország ismét az első helyen végzett a Kelet-Európa és Közép-Ázsia földrajzi kategóriában.
Emellett üdvözölte azt, hogy „a sokszor nem kizárólag gazdasági alapon döntő” hitelminősítő intézetek mára gyakorlatilag kivétel nélkül megerősítették Magyarország stabil kilátások melletti besorolását, és ennek az okaként a gazdaság ellenálló képességét, a bővülő exportteljesítményt és a pénzügyi rendszer stabilitását hozzák fel.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a gazdaságfejlesztésben mindig is szembesülni kellett a földrajzi adottságokkal, a gazdaság korábbi egyértelmű Budapest-központúságával.
„Emellé aztán felzárkózott az északnyugat-magyarországi térség, főként a rendszerváltoztatást követő időszakban betelepülő nagy autóipari kapacitások miatt. Ezután, hogy az ország ne billenjen el nyugat-keleti vonatkozásban, gazdasági fejlettség tekintetében, csomót koncentráltunk az ország keleti felének gazdaságfejlesztésére. Mára a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza tengely gyakorlatilag a globális autóipari technológiai forradalom egyik zászlóshajójának minősíthető” – mondta.
„Ezért most beruházásösztönzési stratégiánk fő fókuszában a délnyugat-magyarországi térség van. Azt szeretnénk, ha a délnyugat-magyarországi vármegyék ipara nagy lépésekkel fejlődhetne, és a gazdaság ott erősödhetne a következő időszakban” – fűzte hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, nagyjából 300 ezer embernek adva munkát.
Emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben több mint kétszáz nagy német beruházás kapott támogatást a magyar hatóságoktól, és ezek több mint tízmilliárd eurónyi fejlesztést indukáltak.
„Mindig vannak olyanok, akik próbálják feszíteni, próbálják aláaknázni a magyar-német kapcsolatokat, de jól láthatóan a gazdasági lába ennek a kapcsolatrendszernek rendkívül erős” – hangsúlyozta.
Ennek alátámasztására azt is megjegyezte, hogy a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara friss felmérése szerint a magyarországi beruházással rendelkező német vállalatok között ötből négy most is ide hozná a beruházását, ami egyértelmű elismerése a hazai környezet fejlettségének és vonzerejének.
„Jó döntést hoztak azzal, hogy Délnyugat-Magyarországot választották, és azzal, hogy Zala vármegyét, Nagykanizsa közvetlen közelségét, Sormást választották. Az biztos, hogy áll rendelkezésre a megfelelő munkaerő. Az oktatási intézmények várják az együttműködés lehetőségét a gazdasági szereplőkkel, és most már az infrastrukturális adottságok is olyanok, hogy nyugodtan lehet beruházásokat tervezni a térségben” – összegzett.
