Nagy Áron
2024. július 24. szerda. 15:21
A hazai FinTech szektor egy abszolút sikerágazatnak tekinthető, hiszen az elmúlt hat év során megduplázódott azon cégek száma, amelyek digitális pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak. 2022-ben 212 ilyen vállalkozást számoltak össze, s említésre méltó, hogy köztük vannak nagy nemzetközi társaságok fióktelepjei is, több száz alkalmazottal, és alátámasztva azt, hogy Magyarországon érdemes és lehet is ilyen tevékenységet végezni.
Az alkalmazotti létszám szintén megduplázódott, 6 év alatt 9 ezerre nőtt a szektorban dolgozó munkavállalók száma.
Folyamatosan erősödnek a bankrendszerrel kapcsolatos digitalizációs trendek: egy év alatt, 2022-ről 2023-ra a hazai bankrendszer digitalizációs fejlettsége, digitális érettsége jelentősen javult. Nem mondható el ugyanez a biztosítási szektorról, ahol egyfajta stagnálás figyelhető meg. Ugyanakkor a digitális csatornákon elérhető ügyintézési lehetőségek köre bővült.
A vállalati szektort tekintetében tovább erősödött 2023-ban a netbanki platformnak a népszerűsége, a lakossági szinten pedig nagyon látványosan tört előre a mobilbankot használóknak a számossága. Itt egy év alatt 34 százalékról 46 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik alapvetően mobilbankon keresztül szeretnek bankolni, és mindezzel párhuzamosan 18-ról 10%-ra csökken azoknak az aránya, akik pedig a fióklátogatást részesítik előnyben.
Idén először az MNB górcső alá vette a hazai tőkepiacot is, ami egy nagyon fontos eleme a lakossági befektetéseknek. Ennek digitalizáltsági szintjét egyelőre közepesnek látják, de vannak nagyon előremutató kezdeményezések – ez optimizmusra ad okot.
Fáykiss Péter, az MNB digitalizációs igazgatóságának vezetője
Fotó: MH/Török Péter
Ami a nemzetközi trendeket, fejleményeket illeti: egyrészt a 2021-22-es évek pandémia által fűtött jelentős digitalizációs hulláma mérséklődött 2023-ra. E mögött részben a geopolitikai feszültségek, a makrogazdasági bizonytalanságok, a magasabb kamatkörnyezet, és ezzel összefüggésben a befektetők óvatossága áll. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés megnőtt.
A beszámolón külön kitértek a kiberfenyegetettség fokozódására. A mesterséges intelligencia e tekintetben egy fontos eszköz mind a támadók, mind a védekezők kezében, és – mint hangsúlyozták – az MNB a rendelkezésére álló eszközökkel azon dolgozik, hogy „a védők nyerjenek ezen harc során.”
Szóba került a digitális jegybankpénzek témaköre is, hiszen az eurózóna országai komoly lépéseket tettek a jövőbeli bevezetés irányába. Egyrészt azzal, hogy megindult a felkészülési időszak egy viszonylag magas, 1,1 milliárd eurós költségkerettel, másrészt pedig az európai döntéshozatali fórumokon tárgyalás alatt van a digitális eurót előkészítő jogszabályi csomag.
Ennek kapcsán érdemes kiemelni azt is, hogy az unió szabályozta a kriptoeszközök közül az úgynevezett stable coinok használatát, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát – utóbbinál központba állítva az európai uniós polgárok magánélethez és az adataikkal való rendelkezés való jogát.
