Tovább tart Macron vesszőfutása

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben. Az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak több mint két hétig tartó egyeztetések után kedd este sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki köztisztviselői státuszban jelenleg a párizsi városháza pénzügyi és beszerzési igazgatója.

Emmanuel Macron kedd este adott élő televíziós interjúban elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali szövetségnek nincs többsége a törvényhozásban.

Lucie Castets a France Inter közszolgálati rádióban szerdán elítélte az államfő „következetlenségét” és „demokráciatagadását”, valamint arra kérte, hogy „vállalja a felelősséget, és nevezze ki őt miniszterelnöknek”.

„Ez egy súlyos pillanat, és nem halogathatjuk az ilyen típusú döntést” – hangsúlyozta a 37 éves baloldali köztisztviselő, miután Emmanuel Macron kedd este megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt a pénteken kezdődő olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.

Lucie Castets ugyanakkor „lehetetlennek” nevezett egy koalíciót az elnöki táborral a szerinte „mély nézeteltérések” miatt.

„Nem lehet megállapodás azok között, akik azt akarják, hogy mindenki méltányos részt fizessen az adójából, és azok között, akik adócsökkentést javasolnak a legvagyonosabbak számára” – mondta.

A baloldali szövetség már majdnem szétesett, amikor 16 napig tartó tárgyalások után a négy baloldali pártnak sikerült abban megállapodnia, hogy nem egy ismert politikust, hanem egy, a civil társalomból érkező, a közszolgálatiság védelmében elkötelezett személyt javasolnak miniszterelnöknek.

Lucie Castets elmondta: „legfőbb prioritásai” között szerepel a népszerűtlen nyugdíjreform eltörlése és a korábbi nyugdíjkorhatár visszaállítása, egy „jelentős adóreform annak érdekében, hogy mindenki, magánszemélyek és a multinacionális cégek is fizessék meg a méltányos részüket” a bérek és minimális szociális juttatások megemelése, valamint „a közszolgáltatások visszaszorulásának megállítása” érdekében.

Emmanuel Macron kedd este viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldalnak „nincsen semmilyen többsége”.

„A kérdés nem egy név. A kérdés az, hogy a nemzetgyűlésben milyen többséget lehet találni ahhoz, hogy egy francia kormány reformokat és költségvetést fogadjon el, és előrevigye az országot” – mondta az elnök.

Lucie Castets szerdán válaszában úgy fogalmazott, hogy „szövegről szövegre, törvényről törvényre” kívánja meggyőzni a képviselőket, érzékeltetve, tudatában van annak, hogy a baloldalnak nincs meg az abszolút többsége a parlamentben. Szerinte az előrehozott nemzetgyűlési választások eredménye „teljesen egyértelmű, ez a leköszönő kormány politikájának elutasítása”.

Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.

A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben.

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.

Bár Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását tíz nappal ezelőtt elfogadta Emmanuel Macron államfő, a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradtak ügyvivő minőségben.

Elolvasom a cikket