Üzemanyaghiány nem fenyeget

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érthetetlennek és egyben elfogadhatatlannak nevezte Ukrajna döntését az orosz Lukoil magyarországi és szlovákiai kőolajtranzitjának leállításáról, és bár hazánk ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni.

– A legfrissebb értesülések szerint a rövid távú hatásokat sikerült kezelni, a Barátság kőolajvezetéken érkező szállítmányok mennyisége visszaállt a korábbi szintre.

Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők a Lukoil kieső mennyiségét sikeresen pótolták más cégeken keresztül.

A jelenlegi, közvetítőkön keresztül történő pótlás, ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta, csak rövid távú megoldást jelent – fogalmazott Hortay Olivér.

A kőolaj ugyan messze nem csupán az üzemanyagról szól, ám kétségtelen, hogy a közvéleményt leginkább az izgatja, hogy lehet-e fennakadás emiatt a hazai benzinkutaknál.

– Azt nem lehet tudni, hogy mennyire lehet stabil a szállítás, hiszen pillanatnyilag arról is csak sajtóhírek vannak, hogy helyreállt a szállítás. Ha kiesne a Lukoil szankcionálásával ez a mennyiség, akkor a százhalombattai finomító esetében kétmillió tonnáról, a pozsonyinál két és fél millió tonnáról beszélhetünk. Ez Százhalombattán a feldolgozás 30, Pozsonyban 45 százalékát jelenti. Ha ez valóban kiesne, akkor sem lenne azonnal baj, mert mindkét ország rendelkezik egy kilencvennapos tartalékkal, amely egyfajta védelmet biztosít, illetve a hírek szerint a piaci szereplők már dolgoznak azon, hogy alternatív módon nagyobb mennyiséget szerezhessenek be. Szintén sajtóhír, hogy

a Lukoil nagyobb mennyiséget kezdett el a Balti- és a Fekete-tenger irányába küldeni.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része megjelenhet az Adria-vezetéken is, ám annak a vezetéknek középtávon az a problémája, hogy a kapacitása középtávon tizenegymillió tonna, ráadásul ez csak egy elméleti kapacitás, amelyben a karbantartások és más hasonló leállások nincsenek benne. Magyarország éves exportigénye hatmillió tonna, Szlovákiáé szintén, Csehországé pedig nyolc és fél millió, amely jól mutatja, hogy a régió kőolajszükségletét kizárólag az Adria-vezetéken keresztül nem lehet ellátni még akkor sem, ha Csehország más útvonalat is igénybe vesz. Szükség van a Barátság vezeték kihasználására is. Mindenképpen politikai alapon kell rendezni az ügyet, mert ha közvetítőkön keresztül történik, akkor az okvetlenül egy drágább és problémásabb ellátáshoz vezethet – szögezte le Hortay Olivér.

A forint árfolyamának mozgása jól mutatja, hogy pillanatnyilag mennyire nem kell aggódni, hiszen ha komoly ellátási problémák merülnének fel, akkor az az árfolyamon is meglátszana, ám a hét elején inkább erősödött a magyar fizetőeszköz.

A barátságtalan ukrán lépésekhez már hozzászokhattunk, ám az út kétirányú, és miként a miniszter is utalt rá, Ukrajna júniusban teljes villamosenergia-behozatalának 42 százalékát Magyarország felől importálta, azaz ezen a területen hazánknak meghatározó szerepe van keleti szomszédunknál.

– Az nyilvánvaló, hogy Ukrajna politikai zsarolással próbálja sarokba szorítani Magyarországot, de nem gondolom, hogy nekünk ugyanezt a módszert kellene követnünk, mert vannak olyan érdekeink Ukrajnában, például a magyar kisebbség, amely miatt érdeke Magyarországnak, hogy fenntartsa a megfelelő viszonyt, még akkor is, ha Ukrajna ilyen politikai zsarolásokba kezd – jelentette ki Erdélyi Rezső Krisztián.

Szijjártó Péter arra is utalt, hogy az intézkedéssel Ukrajna megsértette az Európai Unióval kötött társulási szerződést, ám mivel az Európai Bizottság Magyarország, sőt újabban Szlovákia esetében sem ragaszkodik az egyezmények betartásához, és tágan értelmezi a jogi előírásokat, korántsem biztos, hogy ezúttal megdorgálná Ukrajnát.

– Az ukránok alapvetően arra számítanak, hogy az Európai Unió úgysem áll Magyarország mellé, és elnézve az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament álláspontjait Magyarország, illetve kisebb mértékben Szlovákiával kapcsolatban, ez az ukrán várakozás nem alaptalan.

– Az valószínűsíthető, hogy az európai bürokratáknak nem az lesz az első dolguk, hogy Magyarország segítségére siessenek, nyilván meg fogják találni azt a jogi nyelvezetet, amelybe belecsomagolva el lehet mondani, hogy ez nem olyan fontos probléma. Nem vagyok jogász, ezért erre nem tudok határozott választ adni, hogy valóban megsérti-e Ukrajna a társulási szerződést, de amennyiben valóban így van, az európai bürokraták akkor is képesek kimondani, hogy ez nem olyan szintű gond, amellyel nekik érdemben foglalkozniuk kell. Vélekedhetnek úgy, hogy Budapest és Kijev egyezzen meg valahogy – mondta Erdélyi Rezső Krisztián.

Elolvasom a cikket