MH/ MTI
2024. július 25. csütörtök. 20:16
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott Az etnikai politizálás felette szükséges voltáról című pódiumbeszélgetésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, és Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke fejtette ki véleményét a kérdésről. Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderátorként felidézte, hogy az erdélyi magyar sajtóban pár hónapja vita alakult ki Csoma korábbi kijelentése kapcsán, miszerint az etnikai politizálásnak nincs alternatívája az erdélyi magyarság esetében.
A parlamenti képviselő megismételte: az etnikai politizálásra addig van szükség Romániában, amíg az etnikai kérdés nincs megoldva. Hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ sok olyan kérdéssel is foglalkozik, amelynek nincs etnikai vetülete, semmiképp nem az etnikai kizárólagosság a cél, a két irányvonalnak ki kell egészítenie egymást. „Nekünk minden olyan kérdéssel foglalkozni kell, ami érinti az erdélyi magyarságot, függetlenül attól, hogy ennek van vagy nincs etnikai jellege” – mondta Csoma Botond.
Toró T. Tibor szerint nincs olyan szervezet Erdélyben, amely azt mondaná, hogy az etnikai politizálásra nincs szükség. Emlékeztetett: Felvidéken és Erdélyben is voltak vegyes pártok, de kis létszámúak voltak. „Nem látok én sem olyan szervezetet, erőt, amely ebből az állapotból ki akarná mozdítani az erdélyi magyarokat” – mondta. Szerinte inkább arról kellene vitázni, hogy az erdélyi magyar etnikai tömb egységes-e, hogyan lehet egyben tartani, alternatívát biztosítani a másként gondolkodók számára.
Csoma Botond arra a korábban megfogalmazott vádra is reagált, miszerint az RMDSZ tevékenységét a szimbólumpolitika jellemzi. Ha vannak is hangsúlyeltolódások, az alapkeret nem változott, és kisebbségi helyzetben elvárni, hogy intézmények, az ezek közötti viszonyok ugyanúgy működjenek, mint Nyugat-Európában, naivitás – mondta.
Toró T. Tibor is úgy vélte, hogy álproblémáról, kreált dologról van szó. „Az etnikai politizálás keretét az adja meg, hogy egy közösségnek adjunk egy jövőképet, és olyan feltételeket teremtsünk, hogy az újratermelődése az identitásnak biztosítva legyen” – fogalmazott. Aláhúzta: meg kell találni az intézményes keretét az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködésnek, mert az RMDSZ jelenleg monopóliumra törekszik, és minimális a párbeszéd.
Csoma Botond szerint ez túlzó állítás, mivel Zakariás Zoltán EMSZ-elnök RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe, és a két szervezet között együttműködési megállapodás van. Ha az RMDSZ teljes kizárólagosságra törekedne, nem kötött volna egyességet a két kisebbik párttal – mondta. Aláhúzta: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösség többsége – 87 százaléka – az RMDSZ-t támogatja, egyedül ez a párt képes elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és az a feladata, hogy a román állam felé képviselje az erdélyi magyar közösséget.
Felidézte: Romániában számtalan esetben lojalitási teszt elé állítják az erdélyi magyar közösséget, létezik egy olyan elvárás, miszerint az erdélyi magyaroknak ugyanúgy ünnepelniük kellene december elsején Erdély Romániával való egyesülését, mint a románoknak. Erre kell összpontosítani, és a pártpolitikai vitákat háttérben kell szorítani – mondta Csoma, aki szerint ez a román–magyar viszony szempontjából releváns kérdés, amelyet nem sikerült rendezni.
Az erdélyi magyarság képviselete kapcsán Toró T. Tibor kifejtette: nem csak az identitást kellene tovább éltetni, hanem az otthonosságérzést is meg kell teremteni, hogy kisebbségi magyarként teljes életet lehessen élni a szülőföldön. Rámutatott: e téren az RMDSZ és az EMSZ politikája is „deficites”. A felvidéki magyarság választási kudarcai kapcsán Toró elmondta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Erdélyben ez ne ismétlődhessen meg. Csoma Botond szerint Szlovákiában a politikai megosztottság vezetett a jelenlegi helyzethez. Az RMDSZ politikusa a moderátor azon kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette: a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, húsz éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek. Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
