MH/ MTI
2024. július 26. péntek. 20:11
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott A magyar kultúra új struktúrái című pódiumbeszélgetésen Hankó Balázs rámutatott: a szaktárca programjai az identitásőrzést és közösségépítést is szolgálják Kárpát-medencei szinten, az óvodától az egyetemig elkísérik a fiatalokat.
A Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója által moderált kerekasztalbeszélgetésen a miniszter aláhúzta: a magyarság nem hiába van Európa szívében, küldetése van, melyet úgy tud teljesíteni, ha átadja a kultúráját a következő nemzedékeknek. Olyan struktúrákat sikerült kiépíteni, erősíteni, melyek ezt biztosítják, közel viszik a fiatalokhoz a kultúrát. „A magyar kultúra virágzik, és nekünk ennek a virágnak az illatát kell tudnunk nem csak a fiataljainknak, nem csak minden magyarnak, hanem a nemzetközi térben is megmutatni” – fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a kormány háborús helyzetben is jelentős összegeket költ kultúrára.
Karácsonyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője az erdélyi vonatkozásról szólva kiemelte: miközben sok erdélyi városban jelentős kulturális élet zajlik, fontos, hogy a közösségek kommunikáljanak egymással, és egységesen, szerves egészként tudjanak fellépni. Kitért a román kulturális támogatások hiányára, és arra, hogy Erdélyben nincs sem román, sem magyar irodalmi múzeum. Úgy vélte, az erdélyi magyar kultúra egységességének felmutatásában az RMDSZ hatásgyakorlása, de az alulról jövő szerveződés is fontos. Jó hírként közölte: szeptembertől mintegy száz helyszínen tartanak irodalmi rendezvényeket szórványban és székelyföldi vidéki településeken.
Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, a Kolozsvári Magyar Opera megbízott művészeti vezetője úgy értékelt, „kiváltságos korban élünk”, mert korábban soha ennyi pénzt nem költöttek kultúrára. Sérelmezte, hogy „a bravúros és sikeres kultúrpolitika tág teret biztosított egyfajta értékrelativizmusnak”, „a magyar művészeti életet önjelöltek hihetetlen létszáma terheli”. Szerinte ez nem csak morális kérdést vet fel, hanem gazdaságit is, mert megsokszorozódott a támogatásokra igényt tartók száma, sok a „dilettáns és félamatőr művész”, aki „tartja a markát”. Ezzel szemben a politikum gyengének bizonyulhat, „ami az erőforrások szétforgácsolódásához vezet, és művészeten kívüli szempontrendszerek lépnek be a játékba” – mondta. Kifogásolta, hogy kereskedelmi műfajok, a kommersz művészet is állami támogatásban részesül, ami szerinte „egy nyomasztó ballaszt” a magyar művészeti életben.
Szerinte „a professzionális művészet védelemre szorul” Romániában és Magyarországban is, mivel „nincs valódi művészi, esztétikai szempont, folyamatosan leváltják ezeket művészeten kívüli szempontrendszerek”. Ezért szerinte a művészeti élet következő éveinek legfontosabb kérdése az, hogy az illetékesek meddig mennek el az engedményekben, lesz-e párbeszéd a művészvilág és a politikum között.
Hankó Balázs erre reagálva közölte: vonzó- és vonzásképessé kell tenni a kultúrát, hogy a fiatalok kultúrafogyasztókból hordozókká váljanak, és akkor megjelennek az említett szempontrendszerek. Kiemelte a Virtuózok nézettségét, a magyar kőszínházak sikerét. „Az a feladatunk, hogy valós, vonzó, minőségi kultúrát biztosítsunk, azt érjük el, hogy legyen minél többeknek ereje, értékválasztása, minőségválasztása, hogy emellett tudjon dönteni” – mondta a miniszter.
Karácsonyi Zsolt úgy vélte, Nyugaton kevésbé fontos a kultúra, mint mifelénk, nekünk „megvan a fegyverzetünk, az eszközeink sokszínűsége”. Szevei szerint „szerencsére jól állunk, azért tudunk kritikusak lenni önmagunkkal szemben”.
