KariGeri meghökkentően magas, 200 millió közeli jutalomosztása kapcsán merül föl az emberben a nietzschei kérdés. „Könnyű mindenféle erkölcstelen tettről beszélni, de van erőnk elviselésükhöz?”
Sajnos azt kell mondjam, hogy muszáj lenni, mert a budapestiek, minimális többséggel ugyan, de júniusban is Karácsony Gergelynek szavaztak bizalmat. Ami persze elképesztő, érthetetlen és lehetne sorolni a döntés helyességét vitató jelzőket, de a demokrácia szabályai szerint el kell viselni, hogy Karácsony további öt évig púp lesz a hátunkon. Előző ciklusából nem volt egy olyan momentuma sem, amely miatt a budapestiek büszkék lehettek volna rá. Nem sorolom, a könyökünkön jön ki az összes erkölcstelensége. Csak azt nem értem, miért jó a rá szavazó budapestieknek Karácsony regnálása?
Magam részéről politikai okot gondolok a háttérbe, hogy fokozandó a feszültséget, leplezve saját bénázását, erkölcstelenségeinek sorozatát – hogy súlyosabb megállapításokat ne tegyek viselt dolgaira –, úgy tudja beállítani, hogy mindez a kormány ellenséges magatartása miatt van, nem átallja „kivéreztetni” a fővárost csak azért, mert az ellenzék adhatja a polgármester.
Ebből persze egy szó sem igaz, de ragyogó alap a siránkozásra, az emberek hergelésére, megtévesztésére, a kormány elleni lázításra.
Úgy fest ugyanis, hogy Karácsonyék eredetileg sem akartak semmit csinálni, csak kifosztani a budapesti kasszát. Elköltötték a Tarlós által otthagyott 200 milliárdos tartalékot, a korábbi éveknél nagyobb iparűzési adóbevételeket. Minden látszat nélkül, méghozzá úgy, hogy folyamatosan a templom egerének adták el, hogy a kormány áldozataként tüntessék fel magukat, mert ezzel tudnak a legkomolyabb politikai tőkét kovácsolni.
Emlékezhetünk, Gyurcsány a választás előtt egy jó évvel rá is szólt Karácsonyra, hogy gyengének tartja a munkáját, mert nem használja a fővárost fegyverként a kormány ellen. Aztán használta, ebből azonban nem lett jobb a pestieknek, csak rosszabb.
Mindezt azért kellett előre bocsátanom, mert a választások utáni első komolyabb intézkedéseivel KariGeri ismét csak szembe ment a választóival. Jutalmazási politikája ugyanis folytatólagosan bicskanyitogató.
A közszolgáltató cégek vezetői például 11 millió forint fölötti összeget kaptak, de még a város marketingügynökségének vezetője is több, mint 8 millióhoz jutott.
Hogy valami nem volt rendben a nagy dohányok körül, azt maga Karácsony is érezte, mert előre propagandistának nevezett mindenkit, aki kritizálni meri a közel 200 milliós pénzosztását.
Ugyanakkor több, mint pikáns, hogy rekordösszegű, 200 millió forintos bírságot kapott a BKK a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, miután törvénysértőn bonyolított le egy 2023-as buszbeszerzést.
Vitézy Dávidot idézzük. „Épp tegnap kapott a BKK vezérigazgatója 11 millió forint jutalmat Karácsony Gergelytől a 2023-as munkájáért a havi 2,8 milliós fizetésén felül. Walter Katalin prémiuma önmagában elfogadhatatlan csak amiatt is, mert a járatritkítás utáni lebukás után azt mondta, hogy az utasokkal azért nem egyeztettek, mert a felszolgált pulykákat se szokták Hálaadás előtt megkérdezni a sorsukról. Az viszont egész biztos: egy 200 milliós, egyértelműen a BKK vezetésének felróható közbeszerzési bírság után nem jár prémium. Kérem a főpolgármestert, módosítsa a tegnapi döntését és vonja vissza a BKK vezérigazgatójának prémiumát!” Bár Karácsony ezt nem tette meg, sőt a bírósághoz fordul a döntés ellen, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a szakmai szervezet megalapozatlanul döntött volna a bírságról. Tehát valamit rosszul csinált a Walter Katalin vezette cég, aminek ez lett a következménye.
De hogy az egész Walter Katalin–Karácsony kapcsolat milyen gyenge erkölcsi lábakon áll, azt jól mutatja, hogy miután Walter Katalin megsérti a budapesti közlekedőket a pulyka-párhuzammal, azután lemond a vállalhatatlan kijelentése miatt, Karácsony azonban nemhogy rábólintott volna, helyette nem engedte el, most pedig 11 millió forintos jutalmat adott neki.
Nietzsche-vel tehát vitatkoznunk kell: az erkölcstelen tettekről sem mindig könnyű beszélni. Főleg akkor, ha a főváros egész elmúlt ciklusának az erkölcstelenség a talapzata. S akkor még nagyon finoman fogalmaztunk.
A szerző újságíró
