2024. július 27. szombat. 14:33
Frissítve: 2024. július 27. 14:39
A múlt néha hatással van a jelenre. Különösen csengenek ugyanis a szavak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság harmadik elnökének, a belga gróf Henri de Baillet-Latournak a szájából nyolcvankilenc év távolából. A kérdés tudniillik aktuális ma is: Mikor lesz Budapesten olimpia? Ezt a kérdést tette fel a NOB elnökének 1935 augusztusában a magyar rádió riportere. Coubertin lemondása után került Baillet-Latour a NOB elnöki székébe, és az 1928-as, az 1932-es és az 1936-os olimpián ő állt a szövetség élén – 1942-ben bekövetkezett haláláig.
„Az olimpiai mozgalom nagyon hamar megragadta a fantáziámat – mondta Baillet-Latour. – Csatlakoztam Coubertin báróhoz, a modern olimpiák atyjához, és együtt szerveztük tovább a játékokat. Nagyon sok problémával kellett megküzdenünk, de a végén sikeresen kerültünk ki a gondokból. Most meg Berlin várja a fiatalokat, elképesztő technikai lehetőségekkel.”
Az 1936-os téli olimpiát februárban Garmisch-Partenkirchenben rendezték. Elterjed egy legenda, amely igaz is lehet. A NOB elnöke garmischi látogatása során több helyütt is megdöbbenéssel látta a feliratot: „Kutyák és zsidók nem vihetők be.” Találkozót kezdeményezett Hitlerrel, és a feliratok eltávolítását követelte. A következő dialógus zajlott le közöttük. Hitler: – Uram, ha vendég vagy, tisztelned kell az otthonukban élők szokásait. Baillet-Latour. – Igen, ez igaz. De, amikor az olimpia zászlaja lobog a terület felett, a játék szent területté válik, és akkor nekem is ez a hely lesz az otthonom.
A NOB elnöke az interjúban a magyar fővárosról is beszélt. „Amikor először jártam Budapesten, még nem állt a Parlament, a királyi vár, hiányoztak a bérpaloták a két partról, meg a hidak! Romantikusabb volt akkor a város, de hát húszéves voltam…”
Baillet-Latour kitért arra, hogy már 1896-ban, az első olimpia idején is felmerült a budapesti rendezés gondolata, mert a görögök lassan haladtak az építkezési munkálatokkal, de aztán megoldódtak a problémák. Ismeretes, hogy 1914 júniusában, Párizsban (és Alexandriában), a NOB húszéves jubiláris ülésén megállapodtak a jelenlévők, hogy az 1920-as olimpiai játékok rendezésében Budapesté lesz az elsőség, annak ellenére, hogy Antwerpen küldöttsége már részletes koncepciót terjesztett elő. Magyarország azonban a nagyhatalmak döntése értelmében, több állammal együtt a világháború veszteseként, nem vehetett részt a játékokon. „A NOB 1922 májusában Párizsban tartott ülésén újfent ígéretet kaptak a magyarok – mondta Baillet-Latour –, hogy egy későbbi időpontban Budapesten rendezik majd a nyári olimpiai játékokat.”
De vissza a rádió riporterének a kérdésére: Mikor lesz Budapesten olimpia?
A vendég így válaszolt: „A NOB igen szívesen látná, ha Magyarország egyszer megrendezhetné a játékokat. Ez a kérdés állandóan napirenden van, mert Magyarország kevés számú lakosával kiváló példáját adja az erős akaratú és nagy teljesítményekre törő sportnemzeteknek. Feltétlenül megérdemli azt a kitüntetést, hogy az egész világ sportolóit üdvözölhesse Budapesten. Adja ég, hogy a körülmények lehetővé tegyék ennek a szép álomnak a megvalósulását.
Biztos vagyok abban, hogy Magyarország még a 20. században olimpiát fog rendezni!”
Hát erre nem került sor… Sem 1960-ban, amikor az utolsó körben Róma lett a befutó, sem nemrégiben, amikor a magyar baloldal kezdeményezése fúrta meg az olimpiát és ez volt a szlogen: „Nem az olimpiára. Igen a jövőre”.
Hogyan írta Krúdy: „Az álmok, e drága szélhámosok…”
A szerző újságíró
