A maradványokat növényi eredetű krémekbe fojtották, mielőtt a kamrába zárták őket – a szakértők szerint ez segített megőrizni a testeket – számol be a thesun.co.uk.
A lenyűgöző lelet új és részletes bizonyítékokkal szolgált, amelyekből kiderül, hogyan balzsamozta be az ókori Róma a saját halottait.
Az egyik holttestet borító lepel kicsomagolásakor a csapat felfedezte, hogy az illető kifogástalan állapotban volt. Tekintettel az elhunytra fordított különleges figyelemre és a sírmellékletek kronológiájára, feltételezhető, hogy ő volt annak a családnak a feje, akinek a mauzóleumot építették.
A kutatók egyelőre nem közölték az újonnan talált múmiák képeit.
A régészek korábban rengeteg temetkezési helyet fedeztek fel ugyanezen a területen, amelyek a római köztársaság korától a római császárkorig nyúlnak vissza. A nekropolisz határában tavaly végzett ásatások vezették a régészeket a lezáratlan sírhoz, amelyet „Cerberus sírjának” neveztek el.
Az érintetlen kamra mennyezetén és falain számos freskót találtak. A sír bejáratát egy csodálatos freskó díszítette, amely a görög mitológiából ismert háromfejű kutyát, Kerberoszt ábrázolta, akit az alvilág őrzőjének tartanak. A többfejű fenevadról úgy tartják, hogy megakadályozza, hogy a halottak elmeneküljenek a pokol haragja elől.
Az ősi mitológia néhány híve az X-en, korábbi nevén Twitteren fejezte ki aggodalmát a hátborzongató lelet miatt.
Egy személy azt írta: „Őrizzétek azokat a kapukat”.
Egy másik hozzátette: „Hagyjátok békén a halottakat”, miközben a tudósok a felfedezett maradványok tanulmányozására készülnek.
A Cerberus sírja Guiglianóban található, ahol az ókori görögök az i. e. nyolcadik és hetedik század között telepedtek le.
A Régészeti, Képzőművészeti és Tájvédelmi Főfelügyelőség csapata, amely a felfedezést tette, értetlenül áll a holttestek állapota és a konzerváláshoz használt módszerek előtt. A maradványokat abszinthiumból (üröm) és chenopodiumból (egy évelő gyógynövény nemzetség, amelyet gyakran libatopféléként ismernek) készült krémmel fedték be.
