MH/ MTI
2024. július 29. hétfő. 20:28
A képviselők a kereset benyújtása előtt újságíróknak Batumiban elmondták, hogy a törvény egészét támadják meg, nem csupán annak egyes rendelkezéseit.
Az ellenzék szerint a törvény ellentmond az alkotmány egyik cikkének, amely szerint az állami szerveknek minden intézkedést meg kell tenniük az ország európai uniós és NATO-csatlakozása érdekében. A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a törvény akadályozza az európai integrációt.
Korábban Szalome Zurabisvili államfő és több mint száz helyi civil szervezet nyújtott be hasonló keresetet az alkotmánybírósághoz.
Május 14-én a grúz parlament harmadik olvasatban fogadta el a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok kemény bírálatát váltotta ki. A köztársasági elnök május 18-án megvétózta a törvényt, de a parlament május 28-án felülbírálta azt.
A nem kormányzati szervezetek többször is kijelentették, hogy nem fognak regisztrálni a nyilvántartásba, ha a törvényt elfogadják, mivel nem tartják tisztességesnek, hogy külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezeteknek nevezik őket.
A kormánypárt azt válaszolta, hogy akkor terjed ki rájuk ez a meghatározás, ha külföldről kapnak finanszírozást, és csak pénzügyi átláthatóságra kötelezettek.
A törvény azokra a nem kormányzati szervezetekre és médiumokra vonatkozik majd, amelyek finanszírozásuk több mint húsz százalékát külföldről kapják. Kötelesek lesznek minden év januárjában bevételi és kiadási nyilatkozatot benyújtani az igazságügyi minisztériumnak. Ha nem tesznek eleget ennek, 25 ezer lari (több mint 3,3 millió forintnak megfelelő összegű) bírságra számíthatnak. Ha a bírság után sem nyújtják be a nyilatkozatot, minden egyes késedelmes hónap után húszezer lari (több mint 2,6 millió forint) bírságot kell fizetniük.
