A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb, fennmaradt ragadozó és fűrészes, hajlított és borotva alakú fogaik miatt értékes analógiák ahhoz, hogy tanulmányozzák fogszerkezetet, a fog funkciót és összehasonlítsák a kihalt ziphodont taxonnal, mint például a theropod dinoszauruszok. Mint más ziphodont hüllők, a komodói varánusz csak egy vékony zománcbevonattal rendelkezik, amivel azonban képes a szúrás-rántás fajta táplálkozásra.
Fejlett kémiai és strukturális képalkotással kimutatták, hogy a komodói varánusz fogak unikális adaptációval rendelkeznek, ami megvédi a vágóéleket: narancsszínű, vasban gazdag bevonat van a fogak csipkézetein és felszínén.
Más kihalt varanidákkal és krokodilokkal összehasonlítva kiderült, hogy a vas szekvesztrálás valószínűleg széles körben elterjedt a hüllők zománcában, de a legfeltűnőbb komodói varánusznál és a közeli rokon ziphodont fajoknál, ami azt mutatja, hogy fontos szerepe van a recés fogak védelmében. A fosszilizáció megzavarja a fogfosszíliák hasonló vasbevonatának konzisztens kimutatását. Eltérően a komodói varánusztól, vannak olyan theropodák, akik specializált zománccal rendelkeztek fogcsipkézetük mentén, melyek a növényevő hadroszauridáknál (kacsacsőrű dinoszauruszok) talált hullámos zománchoz hasonlítanak. Ezek a felfedezések illusztrálják váratlan és különböző specializációkat, ami a ziphodont fogakat fenntartotta a ragadozó hüllőknél.
Az Indonéziában őshonos komodói varánusz a legnagyobb, élő gyík a világon. A félelmetes ragadozók éles fogait vékony vasréteg fedi, ezt találja egy új tanulmány.
A vasfog nem csak ezekre a hüllőkre jellemző – a hódfogat a vassal töltött fogzománc teszi keménnyé. De a komodói varánusznál a vas a zománc felszínét szegélyezi, valahogy olyan mint a cukormáz a süteményen.
Aaron Leblanc a King’s College London paleontológusa és kollégái feltárták, hogy mi tette a húsevő dinoszauruszok fogati jóvá a darabolásban és mit használ a komodói varánusz ma, és összehasonlították a kettőt. A komodói varánusz Indonéziában őshonos, a ma élő legnagyobb hüllő a világon és kicsi, penge alakú fogai vannak. A csapat mikroszkóp alatt narancsszínű foltokat észleltek a fog példányok felszínén és fűrészes élein.
Ezen a közeli felvételen egy vékony vasréteg látható, ami a komodói varánusz fűrészes fogainak fűrészes éleit narncsszínűvé teszi.
A kémiai és strukturális képalkotás megmutatta, hogy az árnyalat valójában egy vasréteg. Más mai hüllőnél, beleértve néhány más mai varánuszt, a krokodilokat és az aligátorokat, nincs látható jele a vasnak – bár a csapat analízise azt találta, hogy néhány fajnak van egy vékony réteg a vágó élek mentén. Ez a felfedezés azt sejteti, hogy a jellemző elterjedt lehet a mai húsevő hüllők között.
Azt nem tudni, hogy a régen kihalt ragadozó dinoszauruszok éles fogainak élén volt-e valaha vas védőburok? A fosszilizált dinoszaurusz fogon vizsgálni a vasat nagyon rossz, mert a vas mindenütt ott van. Ha több tíz millió évre eltemetünk egy dinoszaurusz fogat a föld alá, a vas be fog szivárogni a fogszövet minden kis darabjába. A komodói varánusz fogának részletesebb vizsgálata remélhetőleg megválaszolja a kérdést.
