Magyarország arra fog törekedni, hogy ez a folyamat ne álljon le, hogy az Európai Unió erősödjön a bővítésen keresztül, elérje a kitűzött geopolitikai céljait, és befogadja azokat az országokat, amelyek egyébként természetes részei az európai közösségnek – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta: az elnökségi periódus prioritásainak meghatározásakor olyan témákat választottak, amelyek Magyarország és a többi tagállam számára is fontosak; a felszólaló ide sorolta a versenyképesség, az európai védelem, a demográfia, a migráció mellett a bővítés kérdését is, hiszen nagyban meghatározza az Európai Unió jövőjét.
Az Európai Unió számára is egy sorskérdés, hogy ki tudjuk-e terjeszteni a stabilitás zónáját, ezen keresztül ki tudjuk-e terjeszteni a biztonságot – fogalmazott Sztáray Péter, aki komoly gazdasági megfontolásként beszélt a közös piac minden érintett számára hasznos kiterjesztéséről.
Hangsúlyozta: ha az unió nem tudja kiterjeszteni a tagságot a Nyugat-Balkánra, „más erők, más entitások, más befolyásoló tényezők fogják kitölteni azt a vákuumot, amit mi hagyunk üresen”; ha az EU-nak globális politikai aspirációi vannak, azok valóra váltását helyben is el kell végezni.
Sztáray Péter annak fontosságát hangsúlyozta: a feltételeket teljesítő jelentkezőknek engedjék, hogy tovább lépjenek a tárgyalási folyamatban, e nélkül ugyanis kiábrándultságot fogunk okozni, ami szintén veszélyes.
Az államtitkár felidézte: húsz éve mondta ki a közösség, hogy a Nyugat-Balkán országai az unió tagjává válhatnak majd, s noha ezt az ígéretet még nem sikerült teljesíteni, „lépünk előre minden évben valamennyit” e téren.
Mi amellett vagyunk, hogy a csatlakozás konkrét kritériumok alapján haladjon előre – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: azért sem helyes politikai szempontok alapján összekötni egyes országok csatlakozásának kérdését, mert ezzel is el lehet elkerülni, hogy a nyugat-balkáni társadalmakban szkepszis alakuljon ki a bővítéssel kapcsolatban.
Sztáray Péter az unió belső reformjairól szólva kiemelte: ezek nem szolgálhatnak alapul a bővítési folyamat elnyújtására, „ne emiatt szenvedjenek kárt a jelölt országok”. Jelezte azt is: Magyarország nem híve annak, hogy a belső reform megváltoztassa az intézmények közötti egyensúlyt.
Azt gondoljuk, hogy a minősített többségi döntések kiterjesztése nem az unió egységét fogja szolgálni – fogalmazott a szónok, kijelentve, ha nem veszik figyelembe a kisebbségi véleményeket, akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy a közösség egysége fog gyengülni.
Hozzátette: az egység érdekében arra kell törekedni, hogy a kül- és a védelmi politikában, amennyire lehet, megmaradjon az egyhangú döntés, amire példaként a NATO-t hozta fel.
Mint mondta, ott „sokszor nagyon nehéz eljutni egy konkrét döntésig, de amikor megvan a konszenzus, akkor biztos, hogy minden egyes ország a döntés mögött áll, és a végrehajtás is nagyon erős lesz”.
A két előadást követően az első felszólaló, a Younous Omarjee, az Európai Parlament delegációjának vezetője úgy értékelt: az utolsó bővítések demokráciát, stabilitást és gazdasági növekedést hoztak, és geopolitikai szempontból is fontosak voltak az uniónak. Ugyanakkor fontosnak nevezte a koppenhágai csatlakozási feltételek betartását. Azt is mondta, Ukrajna újjáépítése nagyon fontos és szintén alapvető feltétele a bővítésnek.
A belga delegációt vezető Peter De Roover szerint a bővítésének kéz a kézben kell járnia az unió reformjaival.
Jacek Wlosowicz, a lengyel delegáció vezetője szerint a 2004 és 2007 között zajlott utolsó nagy bővítési folyamat után eljött az ideje a következő bővítésnek, és az EU készen áll erre. Meglátása szerint Montenegró előtt megnyílt a lehetőség, hogy viszonylag gyorsan csatlakozzon az EU-hoz.
Hörcsik Richárd, a magyar delegáció tagjaként jelezte, Magyarország top prioritásként kezeli a bővítést, és hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak meg kell erősítenünk erőfeszítéseinket és elkötelezettségüket, hogy új államokat üdvözölhessenek tagjaik sorában a jelenlegi ötéves terminus lezárta előtt.
Pere Joan Pons Sampietro, a spanyol delegáció tagja azt hangoztatta: nincs bővítés integráció nélkül, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi integrációra is szükség van.
Ugyanakkor meglátása szerint az integrációval és a bővítéssel párhuzamosan meg kell reformálni az EU belső kormányzását, és ehhez bizonyos döntéseket egyfajta minősített többséggel kell meghozni.
Anton Hofreiter, a német delegáció vezetője szerint egyértelműnek és igazságosnak kell lenni a csatlakozni kívánó országokkal, és el kell fogadni, hogy különösen a nyugat-balkáni országokkal szemben, eddig nem volt átlátható és igazságos az EU.
Ján Ferencák, a szlovák delegáció vezetője jelezte, Szlovákia teljes mértékben támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását. Ezek az országok jelentős előrelépéseket értek el, éppen ezért egyértelmű és konkrét jelzést érdemelnek, hogy az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók.
Dimitrios Kouvelas a görög delegáció vezetője szerint a felvételre aspiráló országoknak fel kell gyorsítaniuk a reformfolyamataikat az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a tulajdonjog és a jogállamiság tekintetében.
