A fogyó holdsarló 30 fokos magasságban látszik majd a keleti látóhatár felett, sőt megvilágítatlan oldalának szürke fénye is megfigyelhető lesz. Egy kis távcsővel az éppen nyugvó, teraszos falú Copernicus-krátert vagy a déli féltekén lenyugvó, még nagyobb Longomontanus-krátert is meg lehet majd pillantani – hívja fel a figyelmet közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A Holdtól jobbra fölfelé két fokkal a Fiastyúk csillaghalmaza lesz látható. A halvány kékesfehér csillagok alkotta csillaghalmaz ködös foltként tűnik majd fel a holdsarló mellett, egy kézitávcsővel azonban kéttucat csillaga is megfigyelhető lesz.
A holdsarló alatt öt fokkal a Mars bolygó jár majd, amely egy jellegzetes vöröses csillagnak tűnik, hiszen bolygóként állandó fénnyel világít, nem pislákol. Ahhoz, hogy a bolygó 89 százalékos fázisát vagy a Mare Sirenum sötét tengerét látni lehessen, legalább kétszázszoros nagyítású távcsövet kell használni. A Mars alatt hat fokkal egy ugyanolyan fényes, narancssárga csillag látszik majd, az Aldebaran. A Bika szemét kirajzoló csillag egy vörös óriás, amelynek átmérője negyvenötször nagyobb, mint a Napé, ezért lehet szabad szemmel is narancsszínűnek látni. Ez egy csillag, ezért pislákol az egyenletes fényű Marshoz képest, és akár a szivárvány színeiben is játszhat majd.
Az együttállás ötödik égiteste a legfényesebb, csillagszerű Jupiter lesz. Az Aldebaran csillagtól öt fokkal balra látszik majd összetéveszthetetlenül fényes, egyenletes fényű fehér csillagként. Egy kézitávcsővel a körülötte keringő négy Galilei-hold is látható lesz, állványos csillagászati távcsővel pedig a 35 ívmásodperces bolygókorong egyenlítői felhősávjai is könnyen észrevehetők.
