A rendszeres ivók számára ez nagy megnyugvást jelentett: kutatások tömkelege szerint a napi egy korty ital pozitívabb a hosszabb élethez, mint az alkohol teljes elkerülése, írja a The Guardian. Egy új elemzés azonban megkérdőjelezi ezt a véleményt és a téves üzenetet a hibás kutatásokra vezeti vissza, amelyek az ivókat beteg és józan emberekkel hasonlítják össze.
A kanadai tudósok, 107 publikált tanulmányt vizsgáltak meg az emberek ivási szokásaival kapcsolatban. A legtöbb esetben azt találták, hogy az ivókat olyan emberekkel hasonlították össze, akik tartózkodtak vagy nagyon kevés alkoholt fogyasztottak, anélkül, hogy figyelembe vették volna, hogy egyesek egészségi állapotuk miatt csökkentették az ivást vagy leszoktak. A megállapítás összegzése szerint, az absztinensek és az alkalmanként ivók között jelentős számú beteg van, akik rontják a csoport átlagos egészségi állapotát. Ehhez viszonyítva valóban jobban adatokat mutatnak a mérsékelten ivók.
„Az alkoholipar egy igazi propagandapuccsot hajtott végre, amikor azt állította, hogy termékeik mértékletes használata meghosszabbítja az emberek életét” – mondta dr. Tim Stockwell, a tanulmány első szerzője, a Victoria Egyetem Anyaghasználat-kutató Kanadai Intézetének tudósa. „Ráadásul a kutatások hatással voltak a nemzeti alkoholfogyasztási irányelvekre, az alkohol okozta betegségekre vonatkozó becslésekre világszerte, és gátat képeztek az alkohollal és a közegészséggel kapcsolatos hatékony politikai döntéshozatal számára” – tette hozzá. A részleteket a Journal of Studies on Alcohol and Drugs című folyóiratban teszik közzé.
Az alkohol egészségre gyakorolt hatásáról szóló számos tanulmány olyan görbét mutatott, ahol a halálozási arány a legalacsonyabb azok körében, akik keveset isznak. Amikor a kanadai kutatócsoport elemzésükben egyesítette a tanulmányok adatait, kimutatta, hogy a könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztók – akik napi egy-két pohárnyi mennyiséget fogyasztanak – 14 százalékkal kisebb kockázattal haltak meg a vizsgált időszakban, mint az absztinensek.
A látszólagos előny azonban közelebbről megvizsgálva elpárolgott. A legjobb minőségű vizsgálatokban, amelyekben fiatalabb emberek vettek részt, és amelyekben ügyeltek arra, hogy a korábbi ivók és az alkalmi ivók ne minősüljenek absztinensnek, nem volt bizonyíték arra, hogy a könnyű vagy mérsékelt alkoholfogyasztók tovább élnek. Ez csak azokban a gyengébb kutatásokban mutatkozott meg, amelyek nem különítették el a korábbi ivókat és az élethosszig tartó absztinenseket.
„A legtöbb korábbi tanulmányban eltúlozták az alkohol egészségre gyakorolt előnyeit, míg a káros hatásait alábecsülték” – mondta Stockwell.
A mostani egyre hangosabb vélemények szerint nincs biztonságos mértéke az alkoholfogyasztásnak. Egy néhány éve megjelent tanulmány is alátámasztotta ezt a nézetet. Azt találták, hogy az alkohol 2,8 millió halálesethez vezetett 2016-ban, és a 15 és 49 év közöttiek korai halálozásának és rokkantságának vezető kockázati tényezője volt. Az 50 év felettiek körében a nők körében a rákos megbetegedések 27 százaléka, a férfiak 19 százaléka pedig alkoholfogyasztási szokásaikhoz köthető.
Tavaly pedig egy közel félmillió kínai férfi bevonásával készült tanulmány, több mint 60 betegség kialakulásához, köztük májzsugorhoz, agyvérzéshez, számos gyomor-bélrendszeri daganathoz, köszvényhez, szürkehályoghoz és gyomorfekélyhez kapcsolta az alkohol fogyasztását.
„Az alkohollal és az egészséggel kapcsolatos tanulmányok, torzítások tárgyát képezhetik, még akkor is, ha jól végzik őket” – mondta dr. Iona Millwood, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a kínai férfiak tanulmányozásának társszerzője. „Ennek az az oka, hogy az ivási szokások hajlamosak korrelálni más tényezőkkel, például a dohányzással és a társadalmi-gazdasági helyzettel, és az emberek gyakran változtatják alkoholfogyasztási szokásaikat romló egészségi állapotuk miatt. Egyre több bizonyítékot látunk arra vonatkozóan, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás nyilvánvalóan jótékony egészségügyi hatásai nem valószínű, hogy ok-okozati összefüggésben állnak egymással.”
