A Crop Science folyóiratban publikált, friss tanulmány azt vizsgálta, hogy a világszerte kávét termelő több, mint 100 millió farmer mit tehetne vállalkozása megmentése érdekében, és mit tud tenni annak érdekében, hogy továbbra is ellásson minket ezzel a kedvelt élénkítő itallal. Ahogy arra a Floridai Egyetem Felipe Ferrao által vezetett kutatók csoportja rámutatott,
az egyik lehetőség az ellenállóbb arabica fajták nemesítése, amelyek jobban bírják az aszályokat és a magasabb környezeti hőmérsékletet.
A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak – hívták fel a figyelmet, kitérve arra, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.
A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.
A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá – a rezisztencia kialakulását megakadályozva – a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni – olvasható a közleményben.
Habár hazánkban egyre több veszélyes invazív szúnyog jelent meg az utóbbi években, egyelőre egyikükben sem mutatták ki a legveszélyesebb betegségeket előidéző kórokozókat. Az idegen szúnyogfajok terjedését leginkább a klímaváltozás hatásai segítik.
