Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az átadó ünnepségen kiemelte: a mintegy 25 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült raktár 81 ezer folyóméternyi polcon teszi lehetővé kultúrkincseink megőrzését a következő 50 évben.
De a raktár nemcsak a kultúrkincs őrzését, hanem a modern kornak megfelelve, annak átadását is szolgálja. Kultúrkincseinket a „modern kor digitalizálási technikáival át kell adnunk, elérhetővé, kutathatóvá, mindenki számára megjeleníthetővé téve” – fogalmazott.
„Tartozunk azzal nagy elődeinknek”, hogy mindazt, ami nemzeti identitásunkat őrzi, megerősíti, „mindazt, ami minket magyarrá tesz”, közgyűjteményeinkkel „erősítsük, bemutassuk, megemeljük” – hangoztatta a miniszter.
„Így teljesítsük ki jelenünket, mely múltunkból a jövőbe tart” – mondta. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ is – tette hozzá Hankó Balázs.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke arról beszélt: az átadott raktár nem csupán egy épület, megálmodói és kivitelezői tulajdonképpen egy időgépet hoztak létre, másképpen, egy „tudáshidat a múlt és jövő között”.
„Mi nem csupán információt őrzünk és terjesztünk, mi a valóság komplexitását, a tudás mélységét és az emberi gondolkodás sokszínűségét kínáljuk alternatívaként a leegyszerűsített, gyakran manipulált árnyjátékok helyett” – mondta. „Mindez – folytatta – nem más, mint az emberiség kollektív bölcsességének ápolása és gyarapítása. Nem látványos, de nélkülözhetetlen munka. Mert a tudás, legyen bármilyen ellentmondásos, mindig lehetőség a megértésre és a változásra, és mi a közgyűjteményi központban ennek a lehetőségnek vagyunk a sáfárai” – tette hozzá Demeter Szilárd.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a nemzeti könyvemlékezet nagytemplomának nevezte a raktárat, amely mostantól a Pilis csendjében őrzi az írott magyar kulturális örökséget.
Itt mindannyian biztonságban tudhatjuk a nemzeti könyvtár vaspéldányait, a könyveket és az időszaki kiadványokat, amelyek elsősorban köteles példányként érkeznek a könyvtárba. De itt valósul meg a nemzeti bibliotéka digitális objektumainak hosszú távú megőrzése is.
Hozzátette: az új raktárépület a 2024. július 1-jén létrejött Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ könyvgyűjteményeinek is őrzője lehet.
Rózsa Dávid kitért arra: az organikus építészetet képviselő épület „belesimul a pilisi tájba és párbeszédet folytat az út túloldalán található” a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori, Makovecz Imre által tervezett campusának épületeivel. Gazdag jelentéstartományában ott van a Makovecz-örökség, a papír mint az írott kultúra hordozója és a védelem. Az épület védi a kultúrát, az erdő pedig átöleli a könyvet formázó épületet – mondta a főigazgató.
Rózsa Dávid a raktár létrejöttében megkerülhetetlennek nevezte a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium egykori elnökének szerepét és jelezte azt is, hogy az építkezés előmunkálatai az OSZK korábbi főigazgatója, Tüske László vezetése alatt kezdődtek meg.
Megköszönve a kormányzati támogatást felidézte: az archivális raktár 2021 és 2023 között a Makovecz Imre bástyája projekt keretében az OSZK archívumainak elhelyezését szolgáló archivális raktár fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján valósulhatott meg.
Az OSZK tájékoztatása szerint 2026 végéig költöztetik az épületbe az OSZK állományának vaspéldányait, (a beérkezett köteles példányok közül az olvasótermi használatra nem, kizárólag megőrzésre átvett példányokat).
A kapott háttéranyag szerint itt valósulhat meg a nemzeti bibliotéka digitális objektumainak georedundáns módon történő hosszú távú megőrzése is, több mint 50 évnyi gyarapodási helyet biztosítva a nemzet emlékezete számára.
A raktárban pótolhatatlan muzeális dokumentumokat fognak tárolni, illetve különleges jogrend esetén az OSZK központi épületéből kimenekítendő dokumentumokat is itt helyezik el. Az épület ezért kiemelt biztonsági fokozatú, védett, bekerített területen működik.
A 81 000 polcfolyóméter befogadóképességű könyvraktárban egy speciális szerverterem és egy restauráló labor is helyet kapott.
Azt is írták: Magyarországon előkép nélküli, de a világon is egyedinek számító, különleges épületet tervezett a megrendelő Nemzeti Vagyonkezelő és az üzemeltető OSZK számára a TSPC Csoport. Az épület homlokzatának ihletője a könyv, a falevélerezet, valamint a digitális jeleket formáló mintázat pedig a nemzeti könyvtár meghatározó szerepét szimbolizálja a közgyűjteményi digitalizációban.
