Ajaj! Lesz itt még meccs. Ugyan Karácsony Gergelyt újabb öt évre megválasztották főpolgármesternek, ám a közgyűlésben csak elméletben, matematikai bravúrral lesz többsége. Úgyhogy, ha nem születnek okos kompromisszumok, itten egymás torkának fognak esni a bölcs és kevésbé bölcs városatyák. Mindenesetre a főváros egyik fele – minimális többséggel – állítja, jó döntés született a voksolás során, míg a másik, indulatosabb része azt bizonygatja, egy újabb Karácsony-éra úgy hiányzik Budapestnek, mint üveges tótnak a hanyattesés. És arról regél, hogy rengeteg szép pálya van, s a főpolgármester úr, a maga kapcsolatrendszerével dalolva válogathatna a neki megfelelő, jobbnál jobb foglalkozások között.
Lehetne például parkolóőr, vonatkalauz, ilyen-olyan festő, bár ezzel a sok-sok lezárással, felzárással, bezárással sokkal inkább zippzáros vagy akár börtönőr is, s rögvest lecsukná azokat az elvetemülteket, akik kocsival a rakpartra merészkednek. Esetleg méhészkedést vagy méhlegelő-gondnokságot is vállalhatna, de még inkább hajóközlekedést és kikötőket felszámoló révkalauzként szolgálhatná a fővárost és vele, persze, az emberiséget. Esetleg centert játszhatna a Fradiban, vagy szotyit árulhatna a meccseken, már ha Ferencváros polgármestere, a nem kevésbé tehetséges Baranyi Krisztina is úgy gondolja. Esetleg árulhatna városházát is, hiszen állítólag arra is van vevő. Igen, és a valóban sokoldalú, szikrázó elméjű biciklipecér nagy-nagy erénye, hogy még hisznek is neki az emberek. Mondjon-tegyen, csináljon bármilyen baromságot is, állhat a feje tetejére, Budapest luxusban élő, minden téren dúskáló, hűséges, sokoldalúan kiszolgált népe valóban vevő még az ostobaságaira is. Azt hívén, hogy ezek szintén ott vannak a főváros szolgáltatásai között.
Mint ahogyan a város zöldítése is Karácsony főméhész-mester leckéi között van, így aztán nem csoda, hogy 2021 végén bejelentették: a főváros tölgyfákat ültet az Antall József rakpartra. Végül harmincnégy kocsányos tölgy került a Parlamenttől a Margit hídig terjedő területre, s a Magyar Nemzet szerint a Hollandiából rendelt fákért több tízmillió forintot fizettek, az egyes példányok ára pedig jócskán meghaladta az egymillió forintot. Az ár dacára a fák már hosszabb ideje meglehetősen rossz „bőrben” voltak, ám Karácsonyék folyamatosan azt bizonygatták, hogy minden rendben van a tölgyekkel.
És most megint lezárnak. Mégpedig augusztus 15-én este tizenegyig. A rakpartot. Az Eötvös tér és az Irányi utca között. Az autóforgalom elől lezárt útszakaszra ez időszak alatt csak gyalogosok, biciklisek és rolleresek mehetnek be. Ők használhatják csupán a Jane Haining rakpart egy részét. Mint hirdetik: a pihenni, mozogni és kikapcsolódni vágyók, mert hát ott pihen, rekreálódik és duhajkodik néhanap a főváros gyalognépe. Karácsony kedvenc lakói a pesti alsó rakpart pihenési luxusát nagyjából a Lánchíd és az Erzsébet híd között vehetik igénybe. Örülhetnek, övék az útszakasz.
És, mint írják, nem ez az egyetlen lezárás, amely a rakpartokat érinti. Hiszen – ahogy azt már megszokhattuk – hétvégente jóval hosszabb szakaszon zárják le az autóforgalom elől a pesti alsó rakpartot.
És folytatódik a Jane Haining rakpart felújítása, amelynek során ágyásokba és ládákba növényeket ültetnek, fákat telepítenek, öntözési rendszert alakítanak ki, valamint árnyékolókat, kerékpártámaszokat, napozószékeket és egy ivókutat is telepítenek. Mégpedig nem hűbelebalázs módjára, hanem módszeresen, a Radó Dezső Terv keretében. A felújítás során csak az építéssel közvetlenül érintett területeket zárják le, a többi rész nyitva áll majd a gyalogosok előtt.
Ez is mutatja a főpolgármester úr bölcsességét és önmegtartóztatását. Pedig úgy néz ki, hogy neki van egy hatalmas kulcsa, jóval nagyobb, mint egy klasszikus börtöncelláé. És azzal aztán bármikor, bármit lezárhat-bezárhat. Egyelőre csak Budapesten. De most is, megint, legalább öt éven át.
De mi lesz, ha egyszer tényleg belelendül? És mindent becsuk, bezár. A Dunát vagy akár az egész várost is? Úgyhogy reszkess Magyarország, ne reménykedj Európai Unió: Karácsony ante portas! Kulccsal a kezében.
A szerző újságíró
