MH/ MTI
2024. augusztus 1. csütörtök. 21:34
A Fővárosi Főügyészség azt közölte az MTI-vel, hogy Dobrev Klára hét Csongrád-Csanád vármegyei termőföld zsebszerződéssel történő átruházása miatt kért ügyészi keresetindítást.
Álláspontja szerint az adásvételi és ajándékozási szerződések, egy német nyelvű „Igazolás” elnevezésű okirat, valamint a tulajdoni lapok bejegyzései alapján a termőföld valódi tulajdonosa nem az ingatlannyilvántartásba bejegyzett személy volt, a jogügyletek célja az ingatlanok tulajdonjogának az arra nem jogosult személy részére történő átjátszása volt – írták.
Tekintettel arra, hogy hat termőföld jelenleg már a magyar állam tulajdonában áll, ezért a kérelem szerint az ügyészi perindítás célja az ingatlanokon a külföldi magánszemélyek javára fennálló jelzálogjog törlése – tették hozzá.
Az ügyészség a kérelem alapján az iratokat beszerezte, és a hét ingatlan földhivatali iratait valamint az adásvételi szerződések semmissége miatt korábban folyamatban volt polgári perben keletkezett bírósági ítéleteket megvizsgálta.
Hangsúlyozták, hogy az ügyészség a kérelmet a keresetindítás feltételei fennállásának hiányában nem tartotta teljesíthetőnek.
Mint írták, egy ingatlan esetén kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy az jogszerűen, érvényes és hatályos jogügyletek eredményeként került a jelenlegi magyar állampolgár tulajdonosához. Hat ingatlan a magyar állam tulajdonában áll, amelyeket jelzálogjog terhel, azonban a jelzálogjogbejegyzések alapjául szolgáló kölcsönszerződések semmisségére utaló tény vagy adat nem merült fel, ezért a bejegyzett jelzálogjogok ügyészi perindítás útján nem törölhetők – fejtették ki a közleményben.
A vizsgálat kiterjedt az adásvételi szerződések áttekintésére is, amelyek érvényességét a bíróság korábban már más felek között folyamatban lévő perben értékelte, ennek eredményeként azt állapították meg, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a felek nem színleltek, a szerződés jó erkölcsbe nem ütközött, és tévedésbe ejtés miatti érvénytelensége sem állt fenn – hangsúlyozták.
A szerződés nem ütközött a megkötésekor hatályos termőföldtörvénybe sem, mert az ugyan tiltotta a termőföld külföldiek tulajdonába kerülését, azonban a perbeli esetben magyar állampolgárok kötöttek egymással adásvételi szerződést – fűzték hozzá.
Az ügyészség eljárása kiterjedt arra is, hogy az 1995 augusztusában létrejött német nyelvű, ügyvédi ellenjegyzést nem tartalmazó „Igazolás” elnevezésű irat és az adásvételi szerződés együtt vizsgálva zsebszerződésnek minősült-e, azaz alkalmas volt-e a termőföldszerzéssel kapcsolatos jogszabályi tilalmak kijátszására.
Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a német nyelvű okiratban foglalt megállapodástól a felek utóbb elálltak, ezért az iratok a jogszabályi tilalom kijátszására irányuló joghatás kiváltására nem voltak alkalmasak – közölte az ügyészség.
Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során sem merült fel, ezért a jogügyletek semmissége nem állapítható meg, az ügyészi perindítás jogszabályi feltételei pedig erre figyelemmel nem állnak fenn – áll a közleményben.
