Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa csütörtökön levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki Magyarország vízumpolitikájának enyhítésével kapcsolatban. Johansson különösen az orosz és fehérorosz állampolgárok vízumfeltételeinek lazítását találta problémásnak, és kijelentette, hogy ez az intézkedés veszélyeztetheti a schengeni övezet biztonságos működését – számolt be a Bloomberg.
Az észt, lett és litván kormányok szintén kifejezték hasonló aggodalmaikat, mivel úgy vélik, hogy Budapest lépése alááshatja a közös európai határok integritását.
Johansson Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy augusztus 19-ig részletesen tájékoztassa a bizottságot arról, hogy a magyar vízumrendszer hogyan illeszkedik az uniós jogszabályokhoz, és hogy ez a könnyítés milyen hatással lehet a schengeni térség biztonságára.
A balti államok Magyarország tagságát is felfüggesztenék a schengeni övezetben
A magyar kormány intézkedései különösen éles kritikát kaptak a balti államok részéről, amelyek szerint Magyarország megsérti az uniós szabályokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt a kritikát visszautasította, és azt állította, hogy a balti országok Magyarország elleni hazugságkampányt folytatnak.
A kérdés az Európai Unió más vezetői körében is komoly visszhangot váltott ki. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke július 29-én levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben arra szólította fel a testületet, hogy vegyék napirendre a magyar vízumkérdést a következő csúcstalálkozón. A balti államok még ennél is tovább mentek, és azt javasolták, hogy Magyarország tagságát függesszék fel a schengeni övezetben.
Mindeközben Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogtanácsosa rámutatott, hogy a magyar kormány által bevezetett lazább vízumpolitika segíthet azon orosz és fehérorosz állampolgároknak, akik politikai véleményük miatt nem mernek hazatérni. Ugyanakkor a magyar intézkedéseket kritizáló balti országok és brüsszeli tisztviselők szerint az aggodalmaik konkrét eseteken alapulnak. A kritikusok azt is felhozták, hogy Magyarország nem utasított ki hivatalosan egyetlen orosz diplomatát sem az ukrajnai háború kitörése óta, ami tovább növelte a feszültséget a kérdés körül.
