Az European Conservative pénteki cikke emlékeztet: az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy közvetítői szerepet vállal a Szlovákia, Magyarország és Ukrajna között diplomáciai vitában, mely azt követően robbant ki, hogy Ukrajna úgy döntött, nem engedi át a Lukoil orosz cég olajszállítmányait a területén fekvő vezetékeken.
A jelek szerint azonban az EB nem avatkozik be, és hagyja, hogy Kijev továbbra is veszélyeztesse a két uniós tagállam energiabiztonságát annak ellenére, hogy ezzel megsérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, és veszélyezteti Ukrajna saját csatlakozási folyamatát.
Az EU az orosz agressziót követően általános embargót vezetett be az orosz olajszállításokkal szemben, de Szlovákia és Magyarország ideiglenes mentességet kapott a vezetékes olajszállításokra Brüsszeltől, amely ezzel elismerte, hogy a teljes tiltással a két ország energiabiztonsága sérülne.
Mégis, ennek elismerését és a közvetítő szerep vállalását követően Valdis Dombrovskis, a bizottság lett alelnöke levelet írt a magyar és szlovák vezetésnek, amelyben már nem tartja kritikusnak a két ország energiahelyzetét, és azt javasolja, hogy baj esetén Horvátországból mint alternatív tranzitországból szerezzenek be nyersolajat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki válaszlevelében botrányosnak nevezte ezt a hozzáállást, és a bizottság döntése mögött politikai elfogultságot sejtett: szerinte az alelnök levele azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megtehetnek az uniós tagállamokkal szemben, különösen azokkal szemben, amelyek békepártiak és nem küldenek fegyvert Ukrajna számára.
Szijjártó szerint Horvátország nem tudja pótolni a kiesett Lukoil-szállítást, mert nem megbízható tranzitország: a háború kitörése óta a piaci átlag ötszörösére emelte a tranzitdíjakat, emellett lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távú szállítási kapacitásokat biztosítson.
A magyar külügyi tárca vezetője szerint az is érdekes egybeesés, hogy Horvátország éppen akkor kezdte el népszerűsíteni olajvezetékét az Európai Tanácsban, amikor a bizottság a magyar és a szlovák kérdéssel foglalkozott. Ez szerinte háttéralkura utal, és mint írta: két lehetőséget lét – az EB vagy túl gyenge ahhoz, hogy érvényesítse a tagállamok alapvető érdekeit egy tagjelölt állam jogsértésével szemben, vagy az egész olajügyet nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki, hogy megzsarolják a fegyverszállítást megtagadó két békepárti országot.
