Brüsszel arra számít, hogy a jogszabály 2050-ig akár 40 százalékkal csökkentheti az olyan szennyező anyagok kibocsátását, mint a szálló por, a kén-dioxid és a nitrogén-oxid. Az olyan vállalatokra, mint a különösen nagy sertés- és baromfitelepek, már eddig is érvényes volt a szabályozás, most azonban kiterjesztik az érintettek körét.
A fémbányászati tevékenységekre és az akkumulátorgyártó üzemekre is vonatkoznak az új szabályok. A követelmények azonban nem azonnal lépnek életbe. Az ipari vállalatoknak 2028-tól négy évük lesz arra, hogy a rendelkezésre álló legújabb technológiákat alkalmazzák az EU Bizottsága szerint. A mezőgazdasági termelőkre 2030-tól vonatkoznak majd a szabályok – közölte a bizottság.
A legrosszabb esetben az éves forgalom legalább három százalékának megfelelő bírsággal büntethetők a jogsértések – közölte a testület. Az illetékes hatóságoknak több hatáskört is biztosítanak arra, hogy ideiglenesen leállítsák azokat az üzemeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak.
A bizottság eredetileg a szigorúbb szabályok mellett érvelt. Ennek oka, hogy az energiatermelés, a hulladékégetés és az intenzív állattenyésztés felelős a levegőbe, a vízbe és a talajba kerülő káros anyagok zöméért. Az olyan szennyező anyagok, mint a nitrogén-oxidok, a szállópor, a higany és más nehézfémek által okozott környezetszennyezés súlyos betegségeket okozhat, mint az asztma, a hörghurut és a rák.
A hatóság ezért 2022 áprilisában törvénytervezetet terjesztett elő, amelyet a parlamenttel és az uniós tagállamokkal folytatott tárgyalások során módosítottak. Eredetileg jóval több mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozott volna az irányelv szabályozása, mert a bizottság szerint ezek felelősek az ammónia- és metánkibocsátás nagy részéért.
A szarvasmarhatartás továbbra is mentesül a szabályok alól.
