Sajnos ezek többsége már felkészülés a közelgő őszre, hiszen az augusztus a nyárutó hava is. Úgy vélték, hogy ebben a hónapban mértékletesen kell élni, és az a mondás járta, hogy aki augusztusban született, az tiszta életű, bátor szívű és okos. Akármikor is születtünk, az biztos, hogy mivel már lassan véget fog érni a nyár, érdemes minél többet megismerni az augusztusi hagyományokból és minél több jó élményt szerezni ebben a csodás, nyári hónapban.
Augusztus 10. Lőrinc napja
Úgy vélik, ezen a napon Lőrinc lucskossá teszi a dinnyét, a dinnyeszezon pedig a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget. Ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó lesz a gyümölcstermés. Úgy gondolták, ezen a napon valamiért csípősebbek a szúnyogok.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napján Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház, melyet sok helyen búcsúval ünnepelnek meg. Moldván gyógynövényeket szentelnek, és ezzel füstölik meg a betegeket. Ettől a naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyókban, sőt a Mura vidékén élők számára ez dologtiltó nap volt. Leginkább a tűzzel való foglalatosságot kerülték, hiszen úgy vélték, a tűz kicsaphat a kemencéből, így ezen a napon sok helyen nem sütöttek.
A Drávaszögben keresztet vágtak a fákba, hogy egészségesek legyenek és bőségesen teremjenek. Ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a Nap, akkor remek bor várható. A Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony, vagyis szeptember 8. között ültetett tyúkok sok tojást tojnak a megfigyelések szerint. A két Boldogasszony köze a téli holmik szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük. Zagyvarékason úgy vélték, ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, nehogy beleessen a zsizsik.
Augusztus 16. Rókus napja
Az orvosok, a kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a napja, melyet az írek „Macska éjszakáknak” neveznek. Egy régi ír hiedelem szerint ugyanis ilyenkor a boszorkányok macska képében jelennek meg, és csak reggel változnak vissza ismét emberré. Erre mindössze kilenc alkalommal keríthetnek sort, ugyanis ha elkapja őket a lelkesedés, és újra megpróbálják, végleg macskákká változnak. Innen ered, hogy a „macskának kilenc élete van”.
Augusztus 20. Szent István napja és az államalapítás ünnepe
Augusztus 20-a Magyarország születésnapja és az egyik legrégibb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon ünnepeljük az államalapítást és Szent István királyt. Szent István király uralkodása idején az ünnepet még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották. Ekkorra hívta össze Szent István király Fehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szent István Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. Szent István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez akkor a szentté avatásával volt egyenértékű.
1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltással azonban újra a régi hagyományok szerint tartjuk az ünnepet. Újra élnek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is.
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik, és szétosztják a darabjait. Az ünnep legfontosabb része a szentmise és a Szent Jobb körmenet. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik. Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg. Az égi fényjátékhoz 1938 óta zenei aláfestés is tartozik.
Ehhez a naphoz is tartoztak népi megfigyelések. Úgy vélték, ha szép az idő ezen a napon, akkor bőséges lesz a gyümölcstermés. Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. Úgy vélik, ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, és ettől kezdve kevesebb szúnyogcsípésre számíthatunk. De ezt a napot tartották számon a gólyák elmenetelének napjaként is.
Az új kenyér ünnepe
A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának.
Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a gazda elé vitték azt. Ezután mulatságot tartottak, amellyel le is zárult az aratóünnep.
A termény betakarítását a legtöbb nemzet hálaadással ünnepli. Az új kenyér ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Eredetileg nem augusztus 20-án rendezték hanem július 15-én. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, mely során a templomba hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezése miatt.
Az Ószövetségben a törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt az új búzából, senki nem süthetett kenyeret. Az ember legalapvetőbb élelmiszere, vagyis a kenyér, mindig is az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálta. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Augusztus 24. Bertalan napja
Augusztus 24-e, azaz Bertalan napja, nagyon jelentős nap a népi kalendáriumban. Ez a nap ugyanis a betakarítás, a szüretkezdet és a szántás-vetés előkészítésének a napja is. Úgy tartják ezen a napon végződik a kánikula és kezdődik az őszi időjárás, és ekkor van itt az ideje az őszi vetés előkészületeinek is.
Bertalan apostol először Itáliában, azután Örményországban hirdette az evangéliumot. Sajnos nagyon kegyetlen halált halt. Úgy vélik, lenyúzták a bőrét, ezért is választották a csizmadiák és a szűcsök védőszentjéül. De a közelgő szüret miatt a szőlőhegyek védőszentje is.
Ehhez a hiedelemhez fűződik a Bertalan-napi vaj legendája is, miszerint egy asszony meglátta, ahogy Bertalan a saját levetett bőrével sétál, mire nagyon megsajnálta őt, és vajat hozott neki a sebei enyhítésére. Így lett Bertalan napja a vajköpülők napja is. Úgy tartották, ha egy kanálnyi vajat beletesznek a búzába, azt el fogják kerülni a férgek. A Bertalan-napkor köpült vajról pedig úgy gondolják, gyógyhatása van.
A régiek úgy tartották, hogy Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére, az újbor szűrésére készülődik. Az időjárással kapcsolatban az a mondás járja, hogy amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is magát aszerint tartja. Ha aznap zivatar van, az sajnos sok jeget és havat jelez előre. De hogy jó hírünk is legyen, ha sok eső hullik, az jó káposztatermést jelent.
Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Ha Bertalan-nap fénylik, ősszel a puttony telik, mondják. Így ha ezen a napon napsütéses időnk lesz, akkor bőséges szüretben bizakodhatunk. Ha pedig ezen a napon vetjük el az őszi salátát, szép termés lesz a jutalmunk.
