Az Alzheimer-kór a demenciás esetek mintegy 75 százalékát teszi ki. Világszerte összesen mintegy 55 millió ember szenved ilyen betegségben. Az előrejelzések szerint ez a szám a korábbiaknál gyorsabban kezdhet növekedni. A faj, az etnikai hovatartozás és a genetika olyan dolgok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de hatással vannak a demencia kialakulásának kockázatára. Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek a mi befolyásunk alatt állnak.
A kutatók hat egészséges életmódbeli magatartásformát határoztak meg, és megkérték a résztvevőket, hogy jelezzék, hányat követnek ezek közül a szokások közül. Ezután két éven keresztül követték őket. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik legalább négy szokást felsoroltak, 29 százalékkal kisebb volt a kognitív hanyatlás valószínűsége. Ezeknek a funkcióknak a romlása a demencia előjele. Mik ezek a szokások?
Az első a fizikai aktivitás. És érdekes módon legalább napi tíz perc aktivitásról volt szó, nem pedig rendszeres, nehéz edzésekről.
A kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgás – akár csak néhány ezer lépés – nagyobb agytérfogattal jár együtt. Ez arra utal, hogy a kognitív funkciók fenntartásához kevesebb testmozgás szükséges, mint korábban gondoltuk.
Egy másik egészséges szokás a dohányzás mellőzése. A cigarettázás az agy méretének csökkenéséhez és az Alzheimer-kór kockázatának ugrásszerű növekedéséhez vezet. Arról, hogy a cigaretta hogyan hat az agyra, egyébként viszonylag nemrég kezdtek beszélni.Korábban a tudósok sokkal inkább arra a lenyomatra összpontosítottak, amelyet a dohányzás a tüdőben és a szívben hagy.
Az alkoholfogyasztás mellőzése is az egyik pont. A napi három vagy több alkoholos ital fogyasztása 8 százalékkal magasabb demenciakockázattal hozható összefüggésbe. Ezt azokhoz képest mérték, akik egyáltalán nem isznak alkoholt.
A társadalmi kapcsolatok is felkerültek a listára. Azok a résztvevők, akik havonta több mint háromszor vagy hetente háromszor találkoztak másokkal, ezt a pontot jelölhették meg a kérdőívükön. A szakértők arról számolnak be, hogy személyes szocializációra van szükség, és a közösségi háló nem lesz elég. A magány egyébként összefüggésbe hozható a korai halálozással, a szívkoszorúér-betegség és a stroke fokozott kockázatával, a stresszel és a depresszióval is.
Az érdekes és változatos szabadidős tevékenységek biztosítása is fontos volt. Azok a résztvevők, akik arról számoltak be, hogy minden nap könyvet vagy újságot olvasnak, hetente legalább kétszer interneteznek vagy kártyáznak, pontot kaptak a tesztben.
Az elme bemelegítése élvezetes és lebilincselő dolgokkal egy módja annak, hogy élesben tartsuk azt.
Végül, de nem utolsósorban az alvás minősége. A szakértők azt javasolják, hogy éjszakánként hét-kilenc órát aludjunk, hogy csökkentsük az elhízás, a szívbetegségek és a depresszió, valamint más krónikus betegségek kockázatát, mint például a demencia kockázatát – írja a csatorna.
