MH/MTI
2024. augusztus 6. kedd. 16:38
A római katolikus vallású moldvai csángók eddig csak Bákó megye székhelyén, Bákóban gyűlhettek össze rendszeresen, havi egy alkalommal magyar nyelvű misére. Pusztina (Pustiana) az első csángók lakta moldvai falu, ahol engedélyezik számukra a rendszeres magyar nyelvű misézést. A moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta: az egyesület tagjai július 23-án voltak püspöki kihallgatáson Jászvásáron, és kérésük meghallgatásra talált.
Mint felidézte, Iosif Paulet püspök nagyon kedvesen fogadta a pusztinai küldöttséget. „Elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar nyelvű miséket. Kérhetünk bármilyen időpontot, csak ne a nagymise időpontja legyen. Azt is mondta, hogy minden vasárnap lehet magyar mise” – idézte az erdélyi portál Nyisztor Tinkát. Eszerint az egyházi elöljáró azt is közölte, hogy helyben folytassák le az egyeztetéseket a misék időpontjáról, és a helyi egyházi tanács szavazza meg a magyar misék bevezetését. A püspök azt is ígérte, hogy amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ is fognak kapni kérésükre Jászvásárból.
Az egyesületi elnök szerint helyben hangos ellenzői is akadtak a magyar miséknek, értékelése szerint a letűnt kommunista rendszer kiszolgálói, és ezek családjai kezdtek agitálni a faluban, de nem jártak sikerrel. A gyülekezet elmúlt vasárnap tartott tanácskozásán szavazást tartottak a kérdésről, amelyet 24–15 arányban a magyar misék szorgalmazói nyertek meg. Kompromisszumként ellenben el kellett fogadniuk, hogy egyelőre csak havonta tartsanak magyar misét a faluban. A magyarul is kiválóan beszélő Anton Diacu plébános azt javasolta: minden hónap első vasárnapján 15 órától misézzenek magyarul a pusztinai templomban.
Nyisztor Tinka az egyház felsőbb szintjén való közeledésre is felhívta a figyelmet. „Érezhető, hogy történik valami. Augusztus 15-én a kacsikai búcsún a gyulafehérvári érsek, Kovács Gergely celebrálja a misét, augusztus 20-án pedig a Szent István napi misén Aurel Perca bukaresti érsek mondja a szentbeszédet a budapesti Bazilikában. Nem tudom, hogy mik ezek a diplomáciai csereberék, de mégiscsak történik valami” – jegyezte meg a Krónikának.
A pusztinai asszony több mint három évtizede ostromolja a magyar misék kérésével az egyházi vezetőket. Felidézte: azóta majdnem két generáció halt ki a faluban. „Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk” – nyilatkozta.
Mint felidézte: Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, mivel a szertartásokat nem engedték be az egyetlen Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott a jászvásári zsinat, amelynek zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misékre vonatkozó kérést. Ennek következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.
Újabb fejleményként 2013-tól a bukovinai Kacsikán a Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak, és a zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven.
A legutóbbi áttöréshez Ferenc pápa romániai látogatása is kellett: előtte pár hónappal, 2019 januárjában engedélyezte a jászvásári püspökség, hogy Bákóban havonta tartsanak magyar misét a moldvai csángóknak. Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke januárban, az ötödik évforduló kapcsán az MTI-nek úgy értékelt: vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári püspökség és a moldvai csángók képviselői között. „Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni” – értékelt akkor a csángó szövetség vezetője.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint 206 ezer római katolikus hívő van, míg magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
