Persze ellenpélda is van. Közben jönnek az F–16-osok, amelyeket az ukrán vezetés szerint a Dnyeszter Menti Köztársaság közelébe visznek. A gond csak az, hogy az ott állomásozó orosz alakulatok tüzérsége elérheti a majdani bázist.
Északkelet-Ukrajnában az orosz csapatok lassan, de állandó tempót tartva haladnak előre Donyeck megyében, ahol az ukrán főerők helyezkednek el, és amelynek a védelmére a megelőző évtizedben óriási, többlépcsős védelmi rendszert építettek ki. Kijev a nyugatiakra hárítja a felelősséget, mondván, az oroszok előretörését a késedelmes és szórványosan érkező nyugati katonai szállítmányok alapozzák meg.
Az Unian hírszolgálati iroda szerint az orosz erők Csaszov Jar térségében előretörnek. Ehhez térképet is közölnek, amelyen az orosz előretörést és a harcoló ukrán egységek bekerítését nyilak jelzik. Ez is arra utal, hogy feltűnően változik a kijevi kormány közelében működő sajtó hangneme. Vagyis közelebb kerülhet a világ egy ukrajnai tűzszünethez és a minden bizonnyal kemény tárgyalási szakasz megindításához? Nem egyszerű válaszolni erre.
Moszkva ugyanis egyre nyíltabban hozza Kijev tudomására, hogy a frontvonalakon a tűzszünet, a négy bekebelezett délkelet-ukrajnai megye 1991–2014-es közigazgatási határaira való ukrán visszavonulás követelése nem végleges megoldás, csupán a tárgyalások megkezdésének a feltétele.
