A Törökország déli részén található Göbekli Tepe egy neolitikus komplexum, amely a becslések szerint körülbelül 12 ezer éves lehet. A tanulmány szerzői egy bonyolultan faragott oszlopot elemezve a helyszínen azt feltételezik, hogy a V alakú szimbólumok az év napjait jelképezik, összesen 365 jelölés, amelyek 12 holdhónapra és 11 további – vagy epagomenális – napra oszlanak.
A nyári napfordulót eközben egy madárszerű istenség ábrázolja – valószínűleg a Szűz csillagképet jelképezve, ahol az évnek ebben az időszakában a Nap tartózkodhatott –, nyakában egy V alakkal. A kutatók szerint a kapcsolódó lelőhelyeken található, hasonló V alakú nyaklánccal ellátott alakok ábrázolásait „időszabályozó vagy teremtő istenségekként” értelmezték.
Mivel úgy tűnik, hogy a faragványok mind a Nap mozgását, mind a Hold fázisait nyomon követik, a tanulmány szerzői szerint az oszlop a világ legkorábbi holdnaptárát képviseli. Talán még ennél is meglepőbb, hogy az ősi vésetek a csillagképek változó helyzetét ábrázolják az égbolton, ami arra utal, hogy a precesszió fogalmát 10 ezer évvel azelőtt ismerték, hogy azt az ókori görög csillagász, Hipparkhosz először dokumentálta volna.
A tanulmány legmegdöbbentőbb lelete mégis egy különálló oszlophoz kapcsolódik, amely a Taurid meteorraj több héten át tartó mozgását mutatja a Vízöntő és a Halak csillagképeken keresztül. A bolygók e bolygótömegét egy Kr. e. 10 850 körül bekövetkezett üstökösbecsapódás forrásaként jelölték meg, amely egy mini jégkorszakot, az úgynevezett fiatalabb szárazság korszakát indíthatta el.
Fontos megjegyezni, hogy a Younger Dryas becsapódási hipotézisét számos kutató határozottan ellenzi, akik szerint nincs bizonyíték arra, hogy az eseményt ütközés okozta volna. Mindazonáltal a tanulmány szerzői azt javasolják, hogy maga a Göbekli Tepe ennek a feltételezett becsapódásnak az emlékére épülhetett.
„Úgy tűnik, hogy Göbekli Tepe lakói éles szemmel figyelték az eget, ami várható volt, tekintve, hogy világukat egy üstökösbecsapódás pusztította el – magyarázta a tanulmány szerzője, dr. Martin Sweatman egy nyilatkozatban. – Ez az esemény indíthatta el a civilizációt egy új vallás elindításával és a mezőgazdaság fejlődésének ösztönzésével, hogy megbirkózzon a hideg éghajlattal” – mondta.
Írásukban a kutatók ezt az elképzelést azzal fejtik ki, hogy „a vallás máshol már létezhetett… de a Younger Dryas becsapódása egy új, katasztrofális formát indíthatott el”.
„A félelem erőteljes szervező elv az emberi társadalomban, és a Younger Dryas becsapódása kétségtelenül nagy félelmet keltett. Így ez az esemény adhat motivációt a Göbekli Tepe és a kapcsolódó lelőhelyek nagyszabású építkezéseihez” – írják.
Egy ilyen félelemmel teli vallás – amelynek középpontjában egy „koponyakultusz” állhatott – adhatta tehát a szikrát a nagyszabású közösségi szerveződéshez és a monumentális építmények építéséhez, ami gyakorlatilag „kiváltotta a civilizáció eredetét” – állapítják meg a kutatók.
